Bővült a műemléki lista

Keresve a múltban a támaszt, annak megőrzéséért, megmentéséért tanúsított emberi magatartás – Pogány Frigyes építész, művészettörténész egyszer ekként fogalmazta meg a műemlékvédelem lényegét. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium rendeletében most 173 objektumot nyilvánított egyedi műemlékké, négy területet műemléki jelentőségűvé – jelentette be Hammerstein Judit, a tárca kultúráért felelős helyettes államtitkára tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyen részt vett Tamási Judit, a KÖH elnöke is.
Műemléki védettséget kapott a fővárosban többek között az Anker-palota, a Józsefvárosi és a Kelenföldi pályaudvar, a MÁV Északi Járműjavító, a Budai Vigadó vagy a Szent János kórház épülete, a Nemzeti Lovarda főépülete és istállóépületei, a budapesti rakpartok és a Margitsziget tájképi kertje. Védettséget kapott továbbá a Győr–Veszprém közötti magasvasút vonala, a kaposvári és a székesfehérvári vasútállomás, a kápolnásnyéki dabasi Halász-, a komlói Jánosi-, a ladi Hoyos Miksa-, a miszlai Nemeskéri Kiss-, az óföldeáki Návay-, a péceli Fáy- és a vajtai Zichy–Wenckheim-kastély.
Történelmi és iskolaépületek, ipari és mezőgazdasági objektumok mellett majorságok, kúriák, templomok, kápolnák, temetők, kertek és emlékművek váltak a rendelet szerint műemlékké. Ókori emlékeink közül a balatonfüredi római téglaégető kemence és a dunaújvárosi, sajnos csak romos maradványokban fennmaradt római kori építmény vált védetté. A műemléki jelentőségű területek közé került a budapesti Wekerletelep (képünkön), Decs és Jánoshalma településmagja, valamint Miskolc belvárosa is.
A minisztérium rendelete ugyanakkor 13 helyszín – így a csákánydoroszlói Batthyány-kastély, a tiszaderzsi Borbély-kúria és a veszprémi vízimalom – részleges, illetve teljes védettségét megszüntette.