A tegnapi nap Brüsszelben az országok és képviselők „frakciózásáé” volt, messze elhomályosítva az általános ügyek tanácsának találkozóját – ahol hazánkat Martonyi János képviselte.
Meglehetősen ingerülten tanácskoztak azon kelet-közép-európai országok európai ügyekért felelős miniszterei, amelyek még nem tagjai az euróövezetnek. Az ok: e tagországokat távol tartják a monetáris unió megreformálására irányuló megbeszélésektől. A kihagyottak most retorzióként azzal fenyegették meg az uniót, hogy a közös pénzhez való csatlakozásukról országaikban referendum dönt majd. Hét országról van szó: Lengyelországról, Magyarországról – hazánkat Győri Enikő képviselte –, a Cseh Köztársaságról, Bulgáriáról, Romániáról, Litvániáról és Lettországról.
A felsorolt országok 2004 és 2007 között léptek az Európai Unióba, és kötelesek csatlakozni az eurózónához, mihelyt teljesítik a csatlakozási feltételeket.
E hét ország egyetértésre jutott abban, hogy az euróövezet törvényi keretének megváltozása megváltoztathatja a közös pénzhez csatlakozás feltételeit is, és ezért szükségessé teheti a kérdés eldöntését népszavazáson.
Ugyancsak nem teszi könnyebbé az unió életét az a tegnap született döntés, amelyet száz európai parlamenti képviselő hozott. Ők úgy határoztak, hogy még a héten írnak az Európai Bizottságnak, követelve, hogy kérjen bocsánatot az egyik biztos kijelentéséért, illetőleg azt, hogy kössön talpára útilaput. Követelik, hogy az energiaügyekért felelős német Günther Oettinger vonja vissza azt a Görögországot érintő megjegyzését, hogy büntetésből eresszék félárbocra a túlzottan eladósodott országok zászlóját.
Szintén tegnap közös frontot létrehozva kilenc nettó befizető tagállam közös álláspontban utasította el az Európai Bizottságnak az uniós kiadásokat szerintük túl magas szinten rögzítő június végi javaslatát a következő, 2014 és 2020 közötti keretköltségvetésről.
Ami az általános ügyek miniszteri szintű tanácskozását illeti, azon figyelmeztették Bulgáriát, hogy sürgősen vigye véghez igazságügyi reformstratégiáját, és tegye átláthatóbbá a vizsgálati szervek munkáját. Bukarestet is felszólították arra, hogy gyorsítsák fel a magas szintű korrupciós ügyek törvényi eljárásának lezárását, és hogy hatékonyabban küzdjenek a korrupció ellen.
Európai támogatás. A brit YouGov és a francia Ifop közvélemény-kutató által Nagy-Britanniában, Franciaországban és Németországban végzett felmérés szerint – hozta nyilvánosságra tegnap az uniós ügyekre szakosodott hírportál, az Euobserver.com – Európa három legnépesebb országában a lakosság jelentős többsége azt akarja, hogy kormányuk az ENSZ-ben a palesztin állam ENSZ-tagsága mellett szavazzon. Ez az arány Németországban 71, Franciaországban 69, az Egyesült Királyságban 59 százalék. Párizs és London várhatóan a palesztinok mellett szavaz, míg Berlinben nem döntöttek. (L. I.)
origo.hu
Baleset miatt mindkét oldalon lezárták az M1-es autópályát
