Visszaszorítaná a kormány – akcióprogram kidolgozásával – a mind hosszabbra nyúló lánctartozásokat. Alapvető, a polgári jogban is szemléletváltást jelentő változásokról van szó – jelentette ki Jánosi Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzésért felelős államtitkára a Közbeszerzések Tanácsa által szervezett szakmai konferencián tegnap. A legfontosabb módosításokat a közbeszerzési törvény januári életbelépésig még átvezetik a törvényen, a gyorsan változtatandó szabályokat pedig a végrehajtási rendeletbe rendezik.
– A közbeszerzési ajánlatok tartalma legyen a döntő, s apró formai hibák miatt ne lehessen kizárni pályázókat – ezt már Miklóssy Ferenc jelentette ki. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke az adminisztráció csökkentése érdekében javasolta, hogy a beadott dokumentumokat ne kelljen közjegyzővel hitelesíttetni, s hogy a részletes iratok helyett az alvállalkozótól elég legyen egy nyilatkozat is. A kamarai alelnök azt is helyesnek tartaná, ha a közbeszerzések felhívásait még a megjelenés előtt ellenőrizné a Közbeszerzések Tanácsa. A szakember üdvözölte azt a lánctartozás csökkentésére hivatott szabályt is, amely szerint a megrendelőnek még az ajánlatok bontása előtt igazolnia kell, hogy rendelkezésére áll a beruházáshoz szükséges összeg. Kedvező változtatás, hogy az alvállalkozókat csőd esetén még a hitelezők előtt ki kell fizetni. Gajdos Róbert, a Közbeszerzések Tanácsának elnöke szerint az új törvény nem elméleteken alapul, hanem a gyakorlati problémák megoldására koncentrál.
Szintén az építőipar gyakorlati gondjairól beszéltek a Mozgalom a Magyar Vállalkozásokért (MMV) tegnapi sajtóbeszélgetésén. Elhangzott, hogy a lánctartozásokért az állami szervezetek és az önkormányzatok is felelősek, mert nem kellő szigorúsággal ellenőrzik, a fővállalkozó kifizette-e alvállalkozóit. Gondot jelent az is, hogy olyan áron adnak ki megbízásokat a fővállalkozóknak, amely éppen fedezi a költségeket, s amennyiben ezek kisebb cégeket bíznak meg a munkálatokkal (s szinte minden esetben ez történik), úgy ez a vállalkozás már nem tud legálisan dolgozni: vagy veszteséges lesz, vagy átcsúszik a feketegazdaságba, nem jelenti be dolgozóit, hogy legalább a közterheket megspórolja. A helyzeten valamelyest javított, hogy bevezették az építési munkáknál kötelezően alkalmazandó minimális rezsióradíjakat, de miután nem ellenőrzik azok betartását a vállalkozási láncok alján dolgozóknál, nem vált hatásos fegyverré a feketemunka ellen. Ezért a résztvevők szerint a kormány munkahely-teremtési céljai ezen problémák megoldásáig veszélyben vannak. Az MMV képviselői arra is felhívták a figyelmet, hogy a nem fizető devizahitelesek sok esetben maguk kérik a vállalkozóktól a feketefoglalkoztatást, mert így el tudják kerülni fizetésük letiltását.
origo.hu
Nyírmeggyesi gyerekbántalmazás: megszüntették a tanár jogviszonyát
