Bevezetné az egész napos iskolát az alsó és a felső tagozaton is a készülő nemzeti köznevelési rendszerről szóló (közoktatási) törvény koncepciója, amely információink szerint átment a közigazgatási államtitkári egyeztetésen, és mai ülésén tárgyalja a kormány. Az egész napos iskola bevezetését alsó tagozaton már régóta szorgalmazta a Fidesz, ami elsősorban a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásában-nevelésében jelentene áttörést. A felső tagozatra való kiterjesztés azonban merőben új elem. A koncepció szerint alsó tagozaton a nevelés-oktatás egész napos keretben folyik, és összevont osztályokban is történhet. A felső tagozat feladata a nevelés, a kompetenciák fejlesztése és a mindennapos testmozgás mellett ugyanakkor már a szaktárgyi tanulmányokba való fokozatos bevezetés, valamint felkészítés a középfokú tanulmányokra is. A tervezet ezért a felső tagozatos oktatást is egész napos keretben képzeli el, ugyanakkor leszögezi, hogy a délutáni foglalkozásokról a tanuló szülői kérésre, igazgatói engedéllyel távol maradhat.
*
Ezzel együtt az oktatási kormányzat nehezebb feltételekhez kötné a felső tagozat működtetését: felső tagozat a jövőben csak ott tartható fenn, ahol évfolyamonként két párhuzamos osztály működése biztosított.
Az egész napos iskola bevezetése jelentős többletköltséget róna az államra, ahogy az is, hogy a koncepció szerint a jövőben az állam viselné a pedagógusok és a pedagógusok munkáját közvetlenül segítők teljes bérköltségét. A tervezet a megtakarítási lehetőségek között a pedagógusok heti kötelező óraszámának emelésével számol az általános iskolákban, ahol a most érvényben lévő heti 23, illetve 22 óra helyett egységesen heti 24 óra lenne kötelező. Ez a számítások szerint mintegy 9 százalékos pedagóguslétszám-csökkenést okozna. Ellentmondás ugyanakkor, hogy a tervezethez kapcsolódó mellékletben csak a testneveléstanárok óraszáma tartalmaz növelést. Szintén megtakarítást eredményezne a felső tagozatok tényleges tanulói létszámhoz kötése, amely a kisebb tagozatok iskolaközpontokba történő öszszevonását eredményezné.
A pedagógusok minősítése 2013-ban kezdődik el, az ingyenes, tartós tankönyvek bevezetésére szintén 2013. szeptember 1-jétől, felmenő rendszerben, első osztálytól kezdve kerülne sor. A tankönyveket négy évig használnák a gyerekek. A koncepció vezetői összefoglalója szerint a tervezet támogatottsága eredeti formájában 65-70 százalékos volt. A vélemények döntő részét beépítették a koncepcióba, melynek szövege mára mintegy 20 százalékban változott.
Pokorni óvatosságra int. Jó és jól átgondolt közoktatási törvényre van szükség, nem gyors jogszabályalkotásra – jelentette ki Pokorni Zoltán Rákosmente tanévnyitó rendezvényén. Az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottságának elnöke az egyik legsúlyosabb problémának azt nevezte, hogy Magyarországon a legszelektívebb az iskolarendszer, amely az otthonról hozott különbségeket képtelen kiegyenlíteni. A fideszes politikus szerint ennek egyik oka a szétaprózott iskolarendszer: jelenleg a közel 3200 önkormányzatból több mint kétezer tart fenn iskolát, amelyek fele ezer fő alatti település. Hozzátette: szükség van az állam nagyobb szerepvállalására, különösen a kistelepüléseken, de az sem lenne helyes, ha az állam venne át minden iskolát. A szakképzés tervezett átalakítása kapcsán kiemelte: mélységesen elítéli azt az elképzelést, hogy adminisztratív eszközökkel korlátozzák az érettségit adó intézmények számát, és erővel tolják a gyerekeket a szakmunkásképzés felé.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
