Drámai helyzet alakult ki a fővárosban az autista, illetve más tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek számának drasztikus emelkedése miatt. Mivel az önkormányzatnak nincs kiépített intézményrendszere az ilyen gyerekek fejlesztésére, ezért a sajátos nevelési igényű tanulókat elsősorban alapítványi iskolák látják el. A főváros a gyerekek speciális fejlesztéséért eddig fejenként havonta negyvenezer forintot adott az alapítványi óvodáknak, iskoláknak. Az utóbbi években azonban olyan mértékben nőtt a sajátos nevelési igényű gyerekek száma, hogy az önkormányzat mára képtelen a korábbi szinten finanszírozni az intézményeket, ezért átlagosan közel negyven százalékkal, huszonötezer forintra csökkentette a gyerekek utáni kiegészítő támogatást.
A sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekek kategóriájába tartoznak a testi fogyatékos, valamint a tanulási, magatartási vagy pszichiátriai nehézségekkel küzdő – például autista és hiperaktív – gyerekek.
Az SNI-s gyerekek szüleit tömörítő szervezet, a Gyermekeink Jogaiért Egyesület Tarlós István főpolgármesternek címzett nyílt levelében tiltakozik a döntés ellen, és kéri őt annak megváltoztatására. A szülők emlékeztetnek: a Fővárosi Közgyűlés még júniusban határozott a támogatás csökkentéséről, ugyanakkor elfogadott egy módosító javaslatot, amelyben felkérte a főpolgármestert, vizsgálja meg, miként biztosítható forrás a támogatás negyvenezer forintos átlagösszegének visszaállítására. A helyzet azonban a tanévkezdésig nem rendeződött. A szülők szerint bármilyen mértékű elvonás az ellátás színvonalának rovására menne, a normatíva radikális csökkentése pedig ellehetetlenítené az intézményeket. Hozzáteszik: nem volna méltányos a kieső támogatási összeget a szülőkre terhelni, a családok jó része elő sem tudja teremteni a pénzt. A szervezet emlékeztet: amennyiben az SNI-s gyermekeket ellátó iskolák csődbe jutnak, a gyermekeket az önkormányzat kénytelen lesz többségi iskolákban elhelyezni, ezekben az intézményekben azonban nincsenek meg a sérült gyermekek fejlesztésének személyi és tárgyi feltételei, a gyermekek „hideg” integrációjának pedig emberileg katasztrofális következményei lennének.
– Ha nem kapjuk vissza a korábbi pénzt, az alapfeladatokon túl semmire sem jut majd, így nem tudjuk működtetni tehetséggondozó szakköreinket. A fejlesztő- foglalkozásokat a jelenleginél nagyobb csoportokban kell majd végezni, és a napközis csoportokat is össze kell vonni, ami a hatékonyság romlásához vezet. A támogatás hosszú távon a sajátos nevelési igényű gyerekeket fejlesztő iskolák működését veszélyezteti – jelentette ki lapunk érdeklődésére Zámbóné Karner Anikó, a kőbányai Szivárvány Magántanoda Általános Iskolája igazgatónője. Hozzátette: a hiányzó összeget nem pótolhatják tandíjból, hiszen az önkormányzattal kötött közoktatási megállapodás értelmében nem kérhetnek pénzt a gyerekektől. De ha ez változna, a tanulók többsége akkor sem tudna fizetni, hiszen az érintett családok jó részének még az ebédre sincs pénze. A szakember szerint a pénzelvonás náluk még az átlagosnál is nagyobb mértékű, hiszen a tanulási problémákkal küzdő gyerekek után jár a legkisebb mértékű támogatás, fejenként mindössze havi 16 ezer forint.
A fővárosi önkormányzat elismeri, hogy kevés a 25 ezer forintos normatíva, és igyekszik rendezni a helyzetet. A Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatósága válaszában azt írta: az oktatási, gyermek- és ifjúságvédelmi főosztály átvilágította az érintett alapítványi iskolákat, és megállapította, hogy lehetőség szerint támogatható az átlagosan fejenként 40 ezer forintos normatíva folyósítása. A hiányzó összeg fedezetét még keresik. A támogatás csökkentésére a nehéz gazdasági helyzet miatt kényszerültek, illetve azért, mert az SNI-s gyerekek létszáma folyamatosan emelkedik. Hozzáteszik: a módosult feltételekről valószínűleg a szeptember 28-i közgyűlés szavazhat.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése