Éjjeli menedékhelyek a fővárosban

Fűtött utca elnevezéssel tegnap elindította a Fővárosi Közgyűlés a hajléktalanokat segítő legújabb programot. Az önkormányzat állami segítséggel még idén több száz fedélnélkülit helyezne el éjjeli menedékhelyeken. Az ügyben komoly vita alakult ki, ugyanakkor a kormánypárti többség tovább folytatta Budapest átalakítását, módosította a város új zászlaját is.

2011. 09. 10. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jelentős többséggel fogadta el a Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén a hajléktalanok elhelyezését részben megoldó „fűtött utca” programot. Összességében csaknem 500 millió forintból három ingatlan átépítésével legalább 280-350 fedélnélkülinek alakítanak ki éjjeli menedékhelyeket Újpesten, a Józsefvárosban és az I. kerületben. Az önkormányzat egyelőre 42,3 millió forintot különített el, a főpolgármester a Belügyminiszternél és a kormánynál kezdeményezi a beruházás kiemeltté minősítését, továbbá hogy azt a központi költségvetés finanszírozza.
Az előterjesztést az LMP háromtagú frakciója nem támogatta, egyik fővárosi képviselőjük, Somfai Ágnes pedig lemondott eddigi „hajléktalanügyi megbízotti” pozíciójáról, amellyel korábban Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester bízta meg. A politikus azzal magyarázta döntését, hogy „a főváros vezetése egy hajléktalanokat kriminalizáló” rendeletet alkotott. Az ellenzéki képviselő tegnap felszólította a főpolgármestert, hogy Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa bírálata alapján a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül azt a rendeletet, amely 50 ezer forintig terjedő bírsággal fenyegeti az életvitelszerűen közterületeken élőket.
Tarlós István leszögezte: nem ért egyet az ombudsmannal. Arra, hogy a hajléktalanbűnözésről szóló korábbi kijelentése kirekesztő lenne, Budapest vezetője azt válaszolta: nem minden hajléktalan bűnöző, de a csepeli tragédia figyelmeztető. Szerinte a súlyos társadalmi probléma szociális, de egyben rendészeti kérdés is. Egy további döntés alapján egységesek lehetnek a városban a kerékbilincselés szabályai. Eszerint az üzemképtelen, valamint a közúti forgalom biztonságát, a közbiztonságot veszélyeztető, szabálytalanul parkoló járműveket ezután elszállíttatnák.
A képviselők elfogadták a BKV Zrt. konszolidált üzleti beszámolóját is, amelyből kiderült: a cég a tavalyi kormányzati és fővárosi támogatásoknak köszönhetően 610 millió forintos nyereséggel zárta az elmúlt évet.
Számos, könyv szerinti értéken több milliárd forint értékű, használaton kívüli korábbi gyermek- és ifjúságvédelmi ingatlant nyilvánítottak forgalomképessé, amelyek eladásából bevételt remélnek.
Bár az MSZP siralmasnak nevezte, hogy a főváros bérleti megállapodásokat köt a színházakkal, Csomós Miklós főpolgármester-helyettes és a színházak reagálásából kitűnt: nem járnak rosszul a kulturális intézmények. A képviselők döntöttek arról is, hogy a József Attila Színház adósságállományának rendezésére 393 millió forintot utalnak át szeptember 20-ig. Ebből 120 millió kamatmentes kölcsön, 169 milliót és a létszámleépítéshez kapcsolódó kiadásokra szánt 104 milliót pedig támogatásként biztosítják. A Mikroszkóp Színpad pénzügyi helyzetének év végéig történő rendezésére 36 milliós támogatást szavaztak meg, amely így még 25 előadást megtart december 31-ig.
A közgyűlés minimálisan módosította Budapest nyár elején elfogadott zászlaját: a hadi jelképként alkalmazott farkasfogak ezután egymással szemben, háromszögek alkotta sávokat képezve szegélyezik a város címerét. Döntöttek a Római-parti gát fejlesztésének és a Széll Kálmán tér átépítésének további tervezéséről, a Móricz Zsigmond körtér forgalmának átalakításáról és a nagykörúti jelzőlámpák összehangolásáról is.

Megfeneklett a bálna. Felmondta tegnap a fővárosi önkormányzattal kötött szolgáltatási szerződését a a CET nevű, bálnát idéző épületet kivitelező Porto Investment Hungary Kft. Mint ismert, a cég a Duna-part egykori közraktárait fejlesztené PPP-konstrukcióban, azaz magánbefektető bevonásával. A cég közleménye szerint a városháza szegte meg többször is súlyosan a szerződést. – Ha a főváros a 60 napos határidőn belül nem változtat szerződésszegő magatartásán, több mint 10 milliárd forintot kell fizetnie – fenyegetett a Porto. A 8 milliárd forintos beruházást tavaly át kellett volna adni. A Főpolgármesteri Hivatal közölte: keresik a megoldást, melynek révén akár a Porto közreműködése nélkül is mielőbb átadhatják a létesítményt. Lapunk úgy tudja, az Állami Számvevőszék feljelentése alapján az ügyben már a Nemzeti Nyomozó Iroda folytatja a büntetőeljárást.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.