Szeptember 16-tól 18-ig ünnepli az agrár-felsőoktatás elindulásának ötvenedik évfordulóját, illetve tízéves fennállását a Kaposvári Egyetem. Figyelembe véve az ágazat jelenlegi hazai állapotát, ön szerint van létjogosultsága az ünneplésnek?
– Fontos, hogy a jubileumi napokkal egybekötve a kaposvári állattenyésztési napokat is megszervezi a város – ötödször. Egyébként valóban azt láthatjuk, hogy az uniós csatlakozás komoly dilemmák elé állította az ágazatot. Az állattenyésztés drasztikus visszaesése a növénytermesztésben is gondokat okozott. Valamikor a 70-es, 80-as években Kaposvár olyan gyakorlatorientált hallgatókat képzett, akik a szocialista tervgazdaság időszakában a magángazdaság szempontjait is figyelembe tudták venni. Ebben az időszakban a magyar agrárium közel állt a világszínvonalhoz. Ma is azt kellene tennünk, amire az adottságaink leginkább predesztinálnak. Az biztos, hogy a magas színvonalú agrároktatásnak van létjogosultsága, mert csak ezáltal lehet magasabb színvonalú termékeket előállítani.
– Az utóbbi tíz évben megfeleződött az agrár-felsőoktatási képzésre jelentkezők száma. Ön szerint folytatódik e terület népszerűségvesztése?
– Egyetemünk esetében az idén megállt a csökkenés, és komoly beiskolázási eredményeket ért el az állattudományi kar. A rendszerváltozás után a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok szinte teljesen megszűntek, ezért az onnan érkező diákok elmaradtak, nagy volt a létbizonytalanság. Mára viszont a magángazdaságok és az élelmiszer-feldolgozás területéről is várható egyre több hallgató.
– Miért éri meg egy fiatalnak részt venni az agrár-felsőoktatásban?
– Tarthatatlan, hogy a sertésállomány ennyire összement, az itthoni hárommillióhoz képest Hollandiában például tizenötmillió sertést tartanak. Ez nem lehet tartós állapot, ez ellen lépéseket kell tenni. Az emberekben megvan az igény a jó ízű magyar termékek iránt, tehát az ágazat növekedni fog. Másrészt ha hallgatóink a harmadik év után is itt maradnak a kétéves mesterképzésre, vagy nálunk doktorálnak, akkor képesek lesznek akár saját családi gazdaságukban, akár másutt felismerni, miként lehetne a legjobb terméket előállítani.
– A gazdasági szféra általában határozott igényekkel lép fel a felsőoktatási intézményekkel szemben. Meg tudnak felelni a piaci elvárásoknak?
– Úgy gondolom, hogy igen, főleg a nagyon tudatos gyakorlati képzésnek köszönhetően. Erről mindig is híres volt a Kaposvári Egyetem, amely önálló tangazdaságot is működtet, ahol nemcsak növénytermesztéssel, hanem állattenyésztéssel is foglalkozunk.
– Igaz, hogy az említett mintagazdaság százmillió forintos nagyságrendű veszteséget halmozott fel?
– Így van. Jelenleg az egységes agrárcentrum irányába próbálunk elmozdulni. A tangazdaság mellett létezik Bőszénfán a vadgazdasági tájközpont, Iregszemcsén egy növénynemesítő kutatóközpont. Az egyetemnek ezenkívül háromezer hektár földterülete van. Ennek része a tangazdaság, amelyről annak tavalyi átvételekor azt állapítottuk meg, hogy a lehetőségekhez képest nem működik elég gazdaságosan, ezért kezdtünk hozzá az átalakításához.
– Csak azért kérdezem, mert ha egy tangazdaságban azt mutatják meg a diákoknak, hogy lehet szórni a pénzt, akkor azok miként tudnak majd helytállni a piacon?
– Ebben teljesen igaza van, azért is helyeztük az egész tangazdaságot egy személy irányítása alá. Emellett egy külön szakértői agrárkoordinációs bizottság fog felállni. E grémium feladata lesz megvizsgálni, hogy miként tud a tangazdaság pénzt termelni az egyetemnek. Azt reméljük, hogy jövőre a kiválóan működő egészségügyi centrum mellett az agrárterület is a megfelelő pályára kerül, és ha minden jól megy, akkor el tudjuk indítani a laboratóriumi szolgáltatásainkat is. Ha ez sikerül, a tangazdaság európai mintájú is lehet.
– Főleg a mezőgazdasági és az élelmiszeripar alaptermelésével kapcsolatos ágazatokban való elhelyezkedésre készítik fel az egyetemistákat, vagy bővebb a paletta?
– A tíz év során az agrárjellegű állattudományi karból kivált a gazdálkodástudományi kar. A hallgatók külön regionális tanulmányokat folytathatnak pénzügyi, számviteli és közgazdasági területeken. Átjárás is lehetséges az egyes szakirányok között. Kaposváron az állattenyésztő, mezőgazdasági, növénytermesztő és természetvédelmi mérnök mellett gazdasági és vidékfejlesztő agrármérnök, pénzügy-számvitel és kereskedelem-marketing szakokon is tanulhatnak a diákok. A karon fontos tanszék jött létre, amely az élelmiszer-marketing alapkérdéseit kutatja. Itt mérik fel, hogy az egészséges magyar élelmiszer a megtermelés fázisától hogyan jut el a fogyasztó asztaláig. Erre épül a gazdálkodási és szervezéstudományi doktori iskola is.
– Egyébként az itt végzett diákok el tudnak helyezkedni?
– Felméréseket végeztünk, hogy az egyetemen belül mi az elhelyezkedési arány. Három-négy hónappal a végzés után a hallgatók kilencven százaléka álláshoz jut. Természetesen nem mindig a tanult szakmában, de el tudnak helyezkedni. A piac elismeri ezt az oktatást.
– Örök vita, hogy a nagyüzemi vagy a kis-közepes gazdálkodóké a jövő. Az önök egyeteme milyen gazdálkodási formára készíti fel a hallgatókat?
– Gazdaságtörténészként azt mondom, mindkettőnek megvan a létjogosultsága, attól függ, mit és hol termelünk. Ez örök vita, hogy kisüzem, nagyüzem. A körülményektől függ, melyik a jó. Kérdés, hogy a hallgató hol fog elhelyezkedni, nem teszem le egyik mellett sem a voksomat, mindkettőre fel kell készíteni a diákokat.
– A génmódosított növényekkel kapcsolatban milyen álláspontra helyezkedik az önök egyeteme?
– Azt gondolom, ebben a kérdésben megoszlik a szakma álláspontja. Anyagi érdekeltség is van mögötte. Markáns, támogató véleményt Horn Péter akadémikus, az egyetem korábbi rektora fogalmazott meg a témában. Nehéz Magyarország dolga, amikor küzdelmet folytat ellene, hiszen a környező országokat és a gazdákat is nehéz meggyőzni arról, hogy ne vessenek génmódosítottat. Európa a génmódosított élelmiszerek liberalizációja felé halad. Én nem vagyok szakértője e kérdésnek, de azt gondolom, az elsődleges szempont, hogy egészséges élelmiszer kerüljön az asztalunkra.
origo.hu
40 liter benzinnel, a gyalogosok között, a járdán áthajtva parkolt le Magyar Péter - fotó
