Felmentették Kaiser Ede tanúit

Bűncselekmény hiányában felmentette tegnap a hamis tanúzás vádja alól a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) Gy. Anitát, a szüleit, és azt a tanút, aki korábban alibit igazolt a 2002. május 9-i, nyolc áldozatot követelő móri bankrablás ügyében előzőleg tévesen életfogytiglanra ítélt Kaiser Edének. A csaknem hat éve kezdődött, a család ellen indított büntetőperben a melléfogások teljes tárházát felvonultatták a nyomozó hatóságok. Az elsőrendű vádlott Gy. Anita a móri bankrablás idején Kaiser barátnője volt, a férfi a Gy. család csepeli lakásában tartózkodott, amikor a valódi elkövetők megtámadták a pénzintézetet. A lány egy levelet vitt be a később már előzetesben lévő Kaisernek, majd a rendőrségen kihallgatták, és így kerültek képbe szülei, és az a varrónő is, aki találkozott a párral 2002. május 9-én. A történtek idején még középiskolás Gy. Anita naplót vezetett, amelyben részletesen leírta együttléteit Kaiserrel. A naplót a nyomozók később a móri ügyben a konspiráció egyik alappillérének tekintették, és Gy. Anita szüleit, illetve a varrónőt is azzal gyanúsították meg, hogy falaztak Kaiser Edének, míg az ismeretlen társával kirabolta a bankot Móron.
A férfit 2005-ben jogerősen tényleges életfogytiglani fegyházra ítélték, holott addig még nem kerültek elő a legfontosabb bizonyítékok, a fegyverek. Ezeket két évvel később egy amatőr hadtörténész találta meg Tatabánya mellett az erdőben; a hírek hallatán jelentkezett az a védett tanú, akinek segítségével a nyomozók végül azonosították a vérengzés valódi elkövetőjét, Nagy Lászlót és társát, Weiszdorn Róbertet.
Nagy öngyilkos lett letartóztatása alatt, de Weiszdorn tisztázta Kaisert, és vélt társát, Hajdú Lászlót. Kaiserről idén mondta ki jogerősen a Fővárosi Ítélőtábla, hogy nincs köze a móri vérengzéshez. Az ügyészség ennek ellenére nem ejtette a vádat a neki korábban alibit igazoló Gy. család és a varrónő ellen. A bíróságon tegnap Vasvári Csaba tanácselnök azzal kezdte a felmentő határozat indokolását, senki nem köteles ártatlanságát bizonyítani, és nagy szerencsének nevezte, hogy hazánkban már nincs halálbüntetés. Ismertette azokat a vádbeli pontokat, amelyekbe az ügyészség – mint lényeges, ellentmondásos elemekbe – kapaszkodott. A PKKB szerint azonban nem tartozik ezek közé, hogy Kaiser milyen színű alsónadrágot viselt, amikor a Gy. család lakásán krumplis tésztát evett a móri vérengzés időpontjában, illetve az sem, hogy a varrónő hányadik kávéját itta, amikor a férfi meglátogatta a műhelyében. Az indokolás kifejtette, hogy az eljárásban az ügyészség nem árulta el, milyen bűncselekményhez köti a hamis tanúzást.
A vádhatóság képviselője a terheltek bűnösségének megállapítása miatt nyújtott be fellebbezést, az érintettek tudomásul vették a PKKB döntését.