Figyelni kell a piaci réseket

A kisebb vállalkozások százmillió forint alatti összegű, de magasabb, legalább ötvenszázalékos támogatási arányú pályázati kiírásokat várnak az Új Széchenyi-tervben, mert így képesek új munkahelyeket létesíteni. Ugyanakkor pályázási kedvüket visszafogják a már évek óta tapasztalható piaci, szabályozási bizonytalanságok – derült ki egy augusztus végén lezárt tanulmányból.

Figyelemmel kell lenni arra a pályázati célok megfogalmazásakor, hogy amíg a vállalkozások a technológia fejlesztésére kisebb támogatás mellett is hajlandók, addig új munkahelyek létesítésébe csak magasabb támogatási arány mellett vágnak bele – állapítja meg a Hétfa Kutatóintézet legfrissebb, az Új Széchenyi-tervről szóló felmérése. Az ugyanakkor tény, hogy miután a kis- és közepes vállalkozások munkahely-teremtéssel és gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos javaslatait beépítette a kormány a programba, ezek a cégek nagy várakozással tekintenek a terv végrehajtása elé, és pályázási hajlandóságuk is magasabb, mint korábban bármikor. A háromszáz cégvezető megkérdezésével készült tanulmány arra viszont felhívja a figyelmet, hogy bár a korábbi kormányzat fejlesztéspolitikáját sikertelennek tartó vállalkozások értékelik a 2010 utáni irányváltást, illetve az adminisztrációcsökkentési erőfeszítéseket, a terv sikerének komoly korlátja lehet a vállalkozások körüli piaci bizonytalanság. A fejlesztésre szánt pénzeszközök elosztásával kapcsolatosan a megkérdezettek elfogadják ugyan, hogy a kormány egy-egy ágazatot vagy beruházástípust kiemelten támogat, azonban úgy gondolják, hogy a kisebb, jellemzően százmillió forint alatti támogatásokat hatékonyabban tudnák használni.
Másként látja a kisebb vállalkozások helyzetét, illetve fejlődési lehetőségeit Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója. Szerinte természetes, hogy magasabb támogatási arány mellett szívesebben létesítenek új munkahelyet a vállalkozók, de nem ezen múlik egy-egy cég pályázati hajlandósága. Azok vágnak bele bátran a fejlesztésekbe, akik bíznak saját magukban, s folyamatos megújulásra törekszenek. Ezért különösen fontosnak tartja, hogy az innovatív fejlesztések külön hangsúlyt kapjanak a pályázatok kiírásánál. Ugyanis számos olyan piaci rés van, amelybe némi támogatással betörhetnek az újdonságok iránt fogékony, bátor vállalkozások. Példaként említette, hogy van olyan pékség, amely harmincdekás minőségi kenyeret nagy mennyiségben képes értékesíteni négyszáz forintos áron, mert tartalmában (a liszt mellett számos magot, sajtot tartalmaz) és minőségében (3-4 napig friss marad) újat tud nyújtani. De olyan üvegipari cég is létezik, amely itthon nem talált megrendelőt, ezért külföldön keresett partnereket, s ért el hatalmas sikereket. A technológiai fejlesztést célzó pályázatok mellett pedig célszerű lenne államilag támogatni a fejlesztéshez szükséges tudás megszerzését is. Sok esetben ugyanis nyelv- vagy egyéb speciális tudás hiánya miatt nem tud érvényesülni a vállalkozó, aki egyébként piacképes terméket állít elő.
Bár már mérséklődtek az adminisztrációs terhek, a vállalkozások mindennapjait továbbra is megkeseríti a fölösleges papírmunka – hívta fel a figyelmet a tanulmányban foglaltakkal kapcsolatosan Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. – Ezért fontosnak tartjuk, hogy a kormány továbbra is kíváncsi véleményünkre: éppen jövő héten egyeztetünk ebben az ügyben a nemzetgazdasági minisztériummal. Olyan vállalkozókat küldünk az egyeztetésekre, akik naponta a bőrükön érzik az adminisztráció terheit, így jó az esély a hatékony ötletekre, de még fontosabb, hogy az ötletekből tényleges intézkedés szülessen. A vállalkozói aktivitás, a pályázati hajlandóság szempontjából kiemelten fontos, hogy teljessé vált a Széchenyi-kártya program, s a normál, a forgóeszköz, a beruházási, valamint a pályázati kiegészítő kártya után a közelmúltban megszületett az agrárkártya is. Ez annál is inkább fontos, mert az Új Széchenyi-tervvel összhangban így tovább erősödik a termelő beruházások támogatása, amelyet elengedhetetlennek tartunk. Ha pedig egy vállalkozó beruházásra szánja rá magát, az nagy valószínűséggel munkahelyet is teremt, vagy legalább megőrzi a már meglévőket.
Dávid Ferenc egyetért a tanulmánynak a piaci bizonytalanságokra vonatkozó kitételével, mert egy vállalkozás csak stabil környezetben képes hatékonyan dolgozni. Hazánkban pedig, akárcsak korábban, az elmúlt másfél évben is igen sok törvény változott, ami még akkor is elbizonytalanítja a vállalkozót, ha az közvetlenül nem is érinti.