Az új szakképzési törvény tervezetének legfontosabb elemeit ismertette bizottsági meghallgatásán Matolcsy György. Leszögezte: a cél az, hogy a 10 év alatt tervezett egymillió új munkahely döntő része a termelésben, iparban jöjjön létre, ehhez pedig meg kell teremteni a szakképzési hátteret. A nemzetgazdasági miniszter szerint duálissá válik a szakképzési rendszer. Ennek lényege, hogy míg az elméleti képzést továbbra is az iskolák végzik, addig a gyakorlati oktatás többnyire a vállalati szektorban történik majd. Emellett négyről három évre rövidül a szakképzés időtartama. Matolcsy leszögezte: a tervek szerint még az idén elfogadják az új szakképzési törvényt, amely együtt mozog az új köz-, felsőoktatási és az önkormányzati törvények tervezeteivel, vagyis még az ősszel mind a négy törvényt el kell fogadnia a parlamentnek. Kijelentette: jövőre bizonyosan nem csökkennek a szakképzésre fordítható források, és sokan meg fognak döbbenni azon, hogy a következő években mekkora pluszforrások kerülnek be a felsőoktatásba.
Az ülésen a kormánypárti többség egyetértett a szakképzési törvény Matolcsy által ismertetett tervezetének főbb elemeivel, ugyanakkor amellett foglaltak állást, hogy nem lenne célravezető a hároméves lerövidített szakképzés kizárólagossá tétele. Pokorni Zoltán, a bizottság fideszes elnöke lapunknak ennek kapcsán kifejtette: félő, hogy ha a szakmunkástanulók csak nagyon alacsony számban tanulják a közismereti tárgyakat, akkor esetleges munkahelyváltás esetén esélytelenné válnak a piacon. Hozzátette: természetesen van egy olyan réteg, amely esetében indokolt lehet fenntartani a redukált képzés lehetőségét, hiszen ma a szakmunkástanulók egyharmada a végzettség megszerzése előtt lemorzsolódik. Pokorni szerint olyan differenciált rendszer lenne jó, amelyben egymás mellett működik a három- és négyéves képzés.
origo.hu
Baloldali hazugságok az áram áráról: itt a Patrióta leleplezése!
