Új fejezetet nyitott a svájci jegybank az árfolyamháborúk történetében. Az alpesi deviza árfolyamküszöbének megjelölése után a befektetők kénytelenek új menedékdevizák után nézni. Egyelőre a norvég koronát pécézték ki maguknak, amelynek nyolchavi csúcsra erősödése miatt nem sokáig várathat magára az oslói jegybank válaszlépése. A dollárral és az euróval kapcsolatos félelmek miatt Japán is hasonló helyzetbe került az utóbbi hetekben, ezért Tokió a múlt hónapban csaknem hatvanmilliárd dollár értékben adott el jent annak érdekében, hogy fékezze az erősödést.
Az eddigi piaci tapasztalatok alapján a válságtűrő devizák közül a norvégon kívül a svéd korona, a kanadai dollár és az új-zélandi dollár jöhet szóba mint értékálló befektetés. A célba vett országoknak azonban korántsem olyan jó hír a nemzeti valuta népszerűsödése, az exportpiacokon ugyanis hosszú távon hasonló versenyképességi problémákkal nézhetnek szembe, mint Svájc. A Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozó elemzők szerint több jegybanki beavatkozásra is fel kell készülnünk a jövőben, ugyanis egyetlen ország sem tűrheti ölbe tett kézzel, hogy termékei egyre drágábbak lesznek a világpiacon. A menedékdevizák szerepének felértékelődése – a pénzpiacok ingadozása mellett – annak is köszönhető, hogy az ingatlanbuborékok kipukkanása miatt már csak az arany és a gyémánt számít biztos befektetésnek. A várható fejlemények nyomán megkezdődhet az évek óta tartó globális árfolyamháború második fejezete. Az eredetileg Kína és Amerika között zajló mesterséges árfolyamgyengítő versenyfutás később átterjedt Brazíliára és más feltörekvő államokra, amelyek jegybankjai egymás után jelentettek be lépéseket annak érdekében, hogy exporttermékeik versenyképesebb árakkal hódíthassanak a világpiacokon. Most a legbiztosabb gazdasági alapokon álló államok kényszerülnek védekezésre, mert önhibájukon kívül váltak a bizonytalantól menekülő befektetők mentsvárává.
origo.hu
Iványi Gábor hazudik, "ami egy paptól nem szép dolog"
