Jogos tulajdonos lehet a magyar állam

Optimizmusra ad okot, hogy elismerte az amerikai bíróság a magyar igazságszolgáltatás kiegyensúlyozottságát és törvényességét – mondta lapunknak a Herzog-perben hazánkat képviselő ügyvéd. Thaddeus J. Stauber szerint végül valamennyi követelt festmény esetében bebizonyosodik majd, hogy a magyar állam a jogos tulajdonos.

A washingtoni szövetségi kerületi bíróság múlt pénteken megerősítette, hogy a magyar állam a jogos tulajdonosa tizenegy képnek azon 44-ből, amelyekért Herzog Lipót Mór örökösei tavaly júliusban az Egyesült Államokban beperelték hazánkat. Mint arról lapunk korábban is írt, a lépés előzménye, hogy szeptember 3-án az illetékes bíróság elutasította hazánk pergátló kifogásait az amerikai állampolgárságú David L. de Csepel (a báró dédunokája), s két további, Olaszországban élő rokon által kezdeményezett restitúciós (műkincs-visszaszolgáltatási) perben. Korlátozta azonban azoknak a műtárgyaknak a körét, amelyre a báró leszármazottai igényt tarthatnak.
A 11 kép mind olyan festmény, amelyek sorsáról korábban hazai bíróság már döntött. 1999-ben ugyanis a híres műgyűjtő unokája, Martha Nierenberg indított értük pert. A Fővárosi Ítélőtábla végül – részben az 1973-as magyar–amerikai vagyoni egyezményre hivatkozva – visszautasította a követeléseket.
„A kerületi szövetségi bíróság szeptember 3-i döntésében elutasította a felpereseknek azt az állítását, hogy Magyarország a mai napig nem vállalta a felelősséget a világháború alatt játszott szerepéért. Megalapozatlannak találta továbbá az örökösök azon álláspontját, miszerint a magyar bíróságok nem alkalmasak arra, hogy elfogulatlanul tárgyalják a felperesek követeléseit. Ezzel az amerikai bíróság elismerte, hogy a festmények a magyar állam jogos tulajdonát képezik” – olvasható a hazánkat védő Nixon Peabody LLP szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében. Az ügyvédi irodát képviselő Thaddeus J. Stauber kifejtette, nagyon ritka, hogy a háborús időszakhoz kötődő, nemzetközi vonatkozású restitúciós pereknél az amerikai bíróság már ilyen korai szakaszban – legalább részben – elutasítsa a felperesek keresetét.
Hiszen – tette hozzá – a bíróság az örökösök követeléseit megvizsgálásra érdemesnek találta, annak ellenére is, hogy, mint kiderült, a perben nem mondták el ügyükkel kapcsolatban a teljes igazságot.
Thaddeus J. Stauber úgy véli, a bíróságnak a többi műtárgy esetében is ki kellett volna jelentenie, a felperesek összes igényét nemzetközi megállapodások és kompenzációs programok sora már korábban teljeskörűen és végérvényesen rendezte, vagy hogy a követeléseket Magyarországon kellene tárgyalni. – Ennek ellenére, akár az Egyesült Államokban, akár hazánkban folytatódik a per, arra számítunk, hogy a fellebbviteli bíróság a többi festmény esetében is megállapítja, Magyarország a jogos tulajdonos – hangsúlyozta az ügyvéd.