Szerencsére az új regényben is viszontlátjuk az első „felvonásban” megismert kedves, groteszk hősöket, a zoknimukik nemzetségének tagjait. Filc és a többi mukilény gondoskodik arról, hogy az ember pamutból, dzsörzéből, filcből, gyapjúból és egyéb nemes és nemtelen anyagokból készült ruházati cikkei elkopjanak, kilyukadjanak. A mese alaptézise szerint tehát nélkülözhetetlenek a teremtés körforgásának rendjében. Ám nem biztosak abban, hogy az embervilág képviselői is annyira szeretik őket, mint ők az embereket, így szükségképpen elrejtik előlünk csodálatos mesebirodalmukat. A mellettünk élő tündérvilágról az embervilág csak Tóth Zita tudósításain keresztül értesülhet.
Ágyak mögött, házak, pincék zugaiban, csatornákban, öreg kutakban rejtőzködik Filc, a zoknimuki, édesanyja, Frottirma, édesapja, Frottír Benefánt és az egész népes családi, baráti kör, Selyemmától Zseníliáig. Ám Filc mint kivételes képességű, különleges füle révén varázserőre is képes muki barátságot köthet Félixszel, a dús fantáziájú embergyerekkel, ami nagy áldás a családja és a zoknievők nemzetsége számára, hiszen a kisfiú immár korlátlan mennyiségben bocsát elhasznált ruhanemű-csemegéket barátai rendelkezésére, akik a regényfolyam második részében ettől igencsak meghíznak, elkényelmesednek. A bonyodalmak akkor kezdődnek, amikor a kis Filcből első táncmulatságra megérett kamasz muki lesz, aki immár joggal vehet részt a Rongyza-bálon. Itt találja meg őt nagyon csöndesen, szemérmesen, költőien az első szerelem és egy különös mukilány, Biberke.
Biberke a Mukitündérek aranykori, mennyei birodalma, Antipókia lakója, akit a kalandvágya csábított a biztonságos, valódi zokniuniverzumon túli aranykori mesevilágból a mukik földjére, ahol valódi veszélyek várják. Ám ő a gyümölcsök és a bogyók édenien idilli mennyországából elvágyódik, hiszen még soha nem látott embert, állatot, és nem találkozott földi testvéreivel, a zoknimukikkal sem. Filc családja befogadja Biberkét, akit viszont egy idő után elfog a honvágy – az utat visszafelé azonban nem tudja egyedül megtalálni. Szüksége van Filc barátságára és varázserejére, egy muki festőművész, Len T’émpera mester alkotói fantáziájára és a jószívű Félix emberi erejére, hogy visszataláljon a titokkal teli Öreg Kúthoz, Antipókia aranykapujának rejtekhelyéhez. Eközben igazi barátság és serdülőszerelem szövődik mukilány és mukifiú között.
Tóth Zita és az elbűvölő rajzokat készítő Tóth Anita különleges tehetségéről már az első Filc-regény elolvasása után meggyőződhetett az olvasó. Az író eredeti, színes, öntörvényű mesevilágot, zokniuniverzumot teremtett a második részben is. Tóth Zita nyelvi fantáziája gazdag, szóképződményei természetesek. Képes arra, hogy élet-halál alapkérdéseiről, társadalomról, szerelemről, szeretetről beszéljen a hiteles formavilágon belül úgy, hogy felnőttek, gyerekek egyformán élvezik és értik. Még talán a zoknimukik is.
(Filc, a zoknimuki és az Öreg Kút titka. Tóth Zita meseregénye Tóth Anita rajzaival. Manó Könyvek Kiadó Kft., 2011.)
origo.hu
Tömegbaleset történt az M1-esen, öt jármű ütközött
