Már csak néhány napjuk maradt a diákoknak arra, hogy kiélvezzék a nyári nap sugarait. Szeptember 1-je jövő csütörtökre esik, vagyis ismét tört héttel kezdik a tanévet a gyerekek. Lapunk számításai szerint az iskolakezdés gyermekenként átlagosan negyvenezer forintot emészt fel, amibe beleszámoltuk egy új iskolatáska, a tankönyvcsomag, a tornafelszerelés, a tisztasági csomag, valamint a szükséges füzetek, írószerek, illetve egyéb segédeszközök, például körző, vonalzó megvételét. Ha mindenből a legolcsóbbat vesszük, kijöhetünk kevesebb pénzből is, ám a hipermarketekben rendkívül alacsony áron kínált íróeszközök, filcek, zsírkréták, festékek egy része olyan silány minőségű, hogy megvételével jelentősen megnehezíthetjük gyermekünk iskolai életét. Szintén csökkentheti a terheket, ha valamelyik eszközt az idén nem kell megvennünk.
Körző tizenháromezerért
Az MTI kérésére egy fővárosi papírkereskedésben összeállított adatok szerint a legolcsóbb iskolatáska 10 990, a legdrágább 29 990 forintba kerül, de találtunk olyan hipermarketet is, ahol 1500 forintért kínáltak akciósan iskolatáskát. A kereskedésben kisméretű tolltartó kapható 700 és 1890 forintért, felszerelve a legolcsóbb 2500, a legdrágább 4500 forint. Golyóstoll van 50, de 4560 forintért is, míg körzőből a legolcsóbb 430, a legdrágább készletben 13 390 forint. Hatdarabos filctollkészlet 260 forinttól 1260 forintig vásárolható, a színesceruza-készlet ára 290 és 5500 forint között mozog. A 12 darabos vízfesték ára 580 forinttól 2620 forintig, a zsírkrétáé 260 forinttól 1850 forintig terjed. A színes tempera ára 1970 forint, míg az ecsetkészlet 510 forintot kóstál. Egyszerű füzetet lehet kapni 60 forintért, spirálfüzetet 300 forintért. A tízdarabos iskolai rajzlap 60 forintba, az írólap 150 forintba kerül. A tisztasági csomag ára 630 forint, a tornazsáké 1560 forinttól 3650 forintig terjed.
Tízezer alatt nincs minőségi táska
Nemcsak a tankönyveket és az írószereket kell megvenni minden évben tanévkezdés előtt a gyerekeknek, de sokan iskolatáskát is évente vásárolnak, az előző ugyanis egy év alatt teljesen elhasználódott. A szakember azt ajánlja, ne vegyük meg a hipermarketekben árult, hihetetlenül olcsón kínált táskákat, mert azokkal már az első nap gond lehet, garanciát pedig nem vállalnak rá.
– Olyan táskákat árulnak a hatalmas hipermarketek 1500–4000 forintos áron iskolatáskának hirdetve, amelyek soha nem feleltek meg ennek a kitételnek, hiszen alkalmatlanok arra, hogy naponta több kilogrammnyi könyvet, füzetet cipeljenek benne. Sok ilyen táska már az első héten elszakad, nem bírja a cipzár vagy a táskafül, a boltok pedig általában nem cserélik vissza azt arra hivatkozva, hogy a gyerek nem rendeltetésszerűen használja – mondta lapunknak Arndt Ernő, az egyik táskaszaküzlet vezetője. A szakember azt ajánlja, mindenképpen olyan helyen vásároljunk táskát, ahol már régóta működik az üzlet, hiszen gyakran előfordul, hogy a bódék vagy standok csak augusztusban nyitnak ki, és mire a vevő szeptemberben reklamálna, az üzletnek már híre-hamva sincs. Fontos az is, hogy garanciát vállaljanak a táska javítására. A szakember szerint a jó iskolatáska nagy teherbírású (7-10 kg, középiskolában 11-12 kg), fényvisszaverővel ellátott, orvosilag tesztelt hátlappal felszerelt, vízálló, stabilan megálló, többrészes. Ilyen táskát tízezer forint alatt nem lehet kapni, de megéri rá áldozni, mert több évig is kitart. A szakember figyelmeztetett: a kamaszok általában a divatos sporttáskákért rajonganak, ám ezek nem iskolatáskának készültek, hanem sportruházat tárolására és szállítására, így hiába drágák, valószínűleg nem lesznek tartósak, és a nem rendeltetésszerű használat miatt a garancia sem érvényesíthető rájuk.
A tankönyvek nem drágulnak jelentősen
Az oktatási államtitkárság közlése szerint a tankönyvek árai az idei esztendőben nem vagy csak csekély mértékben emelkednek. Információink szerint az oktatásért felelős miniszter által megszabott árkorlát négy százalék volt, vagyis legfeljebb ennyivel nőhettek az árak, de még ezt sem érvényesítették a kiadók minden könyvnél. Az államtitkárság szerint a legolcsóbb kiadvány 111 forint, míg a legdrágább közismereti tankönyv 3280 forintba kerül. A nemzetiségi tankönyvek közül 25 000 forintot kérnek a legdrágábbért, a szakképzési tankönyvek közül pedig 8300 forintot kóstál a legköltségesebb kiadvány. A tankönyvcsomagok árai az általános iskolákban 6500 és 11 000 forint között mozognak, a legtöbbe a hetedikesek és a nyolcadikosok könyvei kerülnek. Jó hír, hogy hosszú idő után az idén többet költhetnek az önkormányzatok a rászoruló gyerekek ingyenes tankönyvére: a gyermekenként járó 10 000 forintos normatívát 12 000 forintra emelte a kormány. Megszűnt viszont a minden tanuló után járó, 1000 forintos általános állami hozzájárulás. A törvény szerint jelenleg ingyen jár a tankönyv minden olyan tanulónak, aki tartósan beteg, fogyatékkal él, vagy halmozottan fogyatékos, pszichés fejlődési zavarai vannak. Szintén térítésmentesek a kiadványok a három- vagy többgyermekes családban élő diákoknak, a saját jogukon családi pótlékra jogosult nagykorúaknak és a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülőknek.
Késés lehet
Sajnos nem kizárt, hogy az idén nem érkezik meg időben az iskolák egy részéhez az összes tankönyv, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testülete (TVOT) ugyanis megelégelte, hogy az önkormányzatok egy része már egy éve nem fizeti ki neki az ingyenes tankönyvre jogosult gyerekek kiadványainak árát. A szervezet közgyűlése azt ajánlja tagjainak: az „ingyenes” könyveket ne szállítsák ki az iskoláknak, ameddig az érintett önkormányzatok nem fizetik tavalyi tartozásukat és az idei előlegszámlát. A kiadók szerint az egészben az a legfelháborítóbb, hogy a fenntartók már tavaly ilyenkor megkapták ezt a pénzt az államtól, mégsem fizetik ki a könyveket.
Az oktatási államtitkárság ígéri, hogy mielőbb rendezi a helyzetet, és a jövőben a tankönyvterjesztést központilag koordinálják majd. Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős helyettes államtitkár szerint mára átláthatatlan dzsungel alakult ki a tankönyvpiacon: jelenleg a tankönyvjegyzékben 4652 kiadvány szerepel. Gloviczki úgy véli, az új Nemzeti alaptantervhez kapcsolódó kötelező kerettantervek bevezetésével drasztikusan csökken majd a választható tankönyvek száma, s ez néhány év múlva megteremti a széles körben ingyenessé tehető, tartós tankönyvek bevezetésének lehetőségét. A könyvek iskolai tulajdonban lesznek, minőségük, fizikai felépítésük pedig lehetővé teszi majd, hogy négy éven keresztül lehessen őket használni.
Még mindig komoly problémát jelent egyébként a túl nehéz iskolatáska, ami károsan hat a kisdiákok gerincére. Az oktatási államtitkárság arra hívja fel a figyelmet, hogy a szülők a tankönyvrendelés véglegesítése előtt kérhetik az iskoláktól a kiválasztott tankönyvek bemutatását, és joguk van arra, hogy a kisebb tömegű tankönyvek mellett foglaljanak állást. Az iskolatáskák további könnyítéséhez a jövőben a tankönyvvé nyilvánítási eljárás során vizsgálni kell, hogy technológiai szempontból megfelelő-e a könyvtest méretezése, terjedelme, tömege, ahogy azt is meg kell nézni, hogy milyen a felhasznált papír minősége, vagyis mennyire tartós a könyv. Az államtitkárság már az idén is igyekezett a tankönyvek terjedelmének csökkentésére ösztönözni a kiadókat: a legmagasabb beszerzési ár tekintetében akár 30 százalékos különbséget adott a kisebb terjedelmű könyvek javára. Rámutatnak arra is: a családok nem kötelezhetők arra, hogy megvegyék a teljes tankönyvcsomagot. Ilyen esetekben nyilatkozniuk kell arról, hogy egyes tankönyveket más módon – például használt tankönyvvel, illetve könyvtári kölcsönzéssel – biztosítanak gyermekeiknek.
Túl sokat kér az iskola?
A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete szerint a tanévkezdés elsősorban azért drága, mert az iskolák sok esetben indokolatlan követelésekkel állnak elő, miközben a fenntartók az alapvető eszközöket sem biztosítják az iskolában. A szervezet szerint az önkormányzati fenntartók jogszerűtlen módon nem garantálják az ingyenes szolgáltatások körében az olyan, a nevelési, illetve a pedagógiai program végrehajtásához kapcsolódó, a tananyag megismerését vagy a mindennapi testedzést szolgáló foglalkozásokat, mint a kirándulás vagy az erdei iskola, pedig ezt az oktatási intézmény költségvetésének terhére kell megszervezni. Állításuk szerint szabálytalan az is, hogy a dologi kiadások egy részét áthárítják a szülőkre (például kréta, másolópapír, tisztasági eszköz megvétele, padjavítás, tanteremfestés költségei), és az osztálypénz szedése is jogszerűtlen.
Kisebb évfolyamok, kevesebb tanár
Az évek óta tartó születésszám-csökkenés miatt sajnos az idén is kevesebb lesz az iskolás. Bár a végleges adatokat csak október 15-ig kell közölniük az intézményeknek a létszámról, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) statisztikai osztálya elkészítette a következő tanév létszámadataira vonatkozó becslését. Eszerint az idén a tavalyinál 26 ezerrel lesz kevesebb iskolás: csupán 1,308 millió gyerek ül be az iskolapadba szeptember 1-jén. Az általános iskolások száma 7569 fővel, a szakiskolásoké több mint 4000 fővel, a speciális szakiskolásoké 216 fővel csökken. Arányaiban a gimnazisták és a szakközépiskolások száma csappan meg a legjelentősebben: előbbiek csaknem 7000, utóbbiak több mint 7500 fővel lesznek kevesebben. A számok az általános iskolákban egyszázalékos, a szakiskolákban három-, a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban 3,5 százalékos gyermeklétszám-csökkenést takarnak. Biztató ugyanakkor, hogy az óvodába járást ösztönző programoknak köszönhetően az óvodák pozitív mérleget mutatnak: a tavalyi adatokhoz képest az idén több mint 2000-rel több gyerek lesz óvodás.
A gyermeklétszám apadása miatt várhatóan a pedagógusok is kevesebben lesznek. A becslés szerint a főállású pedagógusok száma a tavalyi 152 877 főről az idén 150 700 főre, összesen 2177 fővel csökken. Az általános iskolákban 765 fős, a szakiskolákban 314 fős, a gimnáziumokban 592 fős, míg a szakközépiskolákban 629 fős létszámcsökkenéssel számolnak. Arányaiban a középiskolai tanárokat érinti majd a legnagyobb mértékű létszámcsökkenés, ám ez az esetek döntő többségében nem elbocsátást jelent, hanem általában azt, hogy a nyugdíjba ment pedagógus álláshelyét nem töltik fel újra.
Intézményeket mentettek meg az egyházak
Lapunk érdeklődött az iskolák számának alakulásáról is. Végleges adat csak szeptember végén lesz. Az Oktatási Hivatal (OH) a tanévzárás óta augusztus elejéig 14 új OM-azonosítót adott ki, ezek közül öt óvoda, iskola újonnan alakult. Az OH ugyanakkor eddig 15 OM-azonosítót vont be, vagyis ennyi óvoda, iskola jelezte megszűnését. A tizenötből 14 intézmény jogutóddal szűnt meg, tehát összevonták egy másik intézménnyel, vagyis eddig mindössze egyetlen intézmény jogutód nélküli megszűnése biztos.
Az iskolabezárások alacsony száma összefügg azzal a korábban elfogadott törvénymódosítással, amely megkönnyítette, hogy súlyos pénzügyi nehézségekkel küzdő önkormányzatok úgy mentsék meg iskolájukat a csődtől, hogy egyházi fenntartásba adják át azokat. A Magyar Államkincstár legutóbbi tájékoztatása szerint eddig 13 költségvetési szerv megszűnésekor jelezték az alapítók, hogy a megszűnt intézmény feladatait az új tanévtől egyházi jogi személy látja el, további 11 kérelem pedig feldolgozás alatt áll, vagyis eddig 24 közoktatási intézmény került át részben vagy egészben egyházi fenntartásba. Ez a szám vélhetőleg nőni fog, hiszen a Nefmi közoktatásért felelős helyettes államtitkársága korábban levélben kereste meg az iskolafenntartó egyházakat, hogy kiderítse, szeptembertől hány, az előző tanévben még önkormányzati fenntartásban működő óvoda és iskola kerül át egyházi fenntartásba. A felmérés szerint ez előreláthatólag 82 önkormányzati fenntartású közoktatási intézmény esetén valósul meg. A legtöbb óvodát és iskolát – összesen 53-at – a katolikus egyház veszi át. A reformátusok tizenkettőt, a baptisták hatot, az evangélikusok ötöt, míg a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség szintén öt intézményt ment meg a csődtől.
Novemberig kell várni a szünetre
Az új tanév rendje szerint az őszi szünet hivatalosan november 2-től 5-ig tart, de ténylegesen ennél hoszszabb lesz, hiszen a hétvégeket és az ünnepnapot figyelembe véve az őszi szünet előtti utolsó tanítási nap október 28., péntek lesz, a szünet után pedig először csak november 7-én, hétfőn kell iskolába menni. A téli szünidő december 22-től 2012. január 2-ig tart majd, és a szünet után keddi napon kezdődik a tanítás. Az első félév január 13-án zárul, az iskoláknak január 20-ig kell kiosztaniuk a félévi bizonyítványt. A tavaszi szünet április 5-től 9-ig tart. Az érettségi vizsgák május 4-én kezdődnek a nemzetiségi nyelv és irodalom írásbelikkel, a magyar- május 7-én, a matematika- 8-án, a történelemérettségi 9-én lesz. Az írásbelik május 25-ig tartanak. Az emelt szintű szóbelik időpontja június 7–13., a középszintűeké június 18–29. Az érettségizők május 3-án mennek utoljára iskolába, a többieknek az utolsó tanítási nap június 15-én lesz.
Időben fizetik a túlórát
Az idei tanévkezdéskor a diákokat egyetlen jogszabályváltozás sem érinti. Az egyetlen fontos változás a tanárokra vonatkozik: az Országgyűlés döntése értelmében szeptembertől a pedagógusok azonnal megkapják a túlórapénzüket a korábbi többhavi késedelem helyett, és valamennyi pluszmunkájukat kifizetik majd. A KDNP által kezdeményezett törvénymódosítás lényege, hogy eltörölte a tanítási időkeret alkalmazását, amit még az előző kormány vezetett be 2006-ban. A korábbi rendelkezés értelmében a pedagógusi munkakörben foglalkoztatottak munkáját legalább kéthavi tanítási időkeret kialakításával kellett megszervezni, így a pedagógusok hiába lépték túl a kötelező heti óraszámot, nem kaptak túlóradíjat. Csak abban az esetben járt pluszpénz, ha meghaladták a kéthavi tanítási időkeretet. A jogszabály ráadásul az oktatási intézményeknek lehetőséget adott hosszabb – például négy–hat hónapos – időkeret alkalmazására is, vagyis volt olyan pedagógus, aki csak fél évvel később jutott hozzá a többletmunkájáért járó pénzhez. A pedagógus-szakszervezetek üdvözölték a törvénymódosítást.
Átlagos tankönyvcsomagárak
1. évfolyamos tanulóknak: 6 482 Ft
2. évfolyamos tanulóknak: 7 430 Ft
3. évfolyamos tanulóknak: 7 169 Ft
4. évfolyamos tanulóknak: 6 431 Ft
5. évfolyamos tanulóknak: 6 550 Ft
6. évfolyamos tanulóknak: 7 285 Ft
7. évfolyamos tanulóknak: 11 110 Ft
8. évfolyamos tanulóknak: 10 840 Ft
Forrás: Nefmi
origo.hu
Életveszélyes jelenetek Budapesten, a Parlamentnél fürdőztek fiatalok a Dunában - videó
