Közgazdasági kirekesztés

Mem világos, mire alapítják egyesek azt a mendemondát, hogy Gyurcsány Ferenc pozíciói annyira meggyengültek volna a baloldalon. Tavaly nyáron még ő adta ki az ordrét, hogy áruló, aki szóba áll a jobboldallal, a Fidesszel. S lám, most is kipellengérez mindenkit a posztkommunista tábor, aki véleményt mer cserélni a kormánnyal. Mi változott a gyurcsányi kották istenítése óta? A napokban az szúrta ki az álbaloldal szemét, hogy tizenegy közgazdász nem átallt leülni a kormányzat vezetőivel, és beszélgetni gazdaságpolitikáról, a világméretű krízis kivédési módozatairól. Minden más, gyűlölködéstől kevésbé átitatott országban a kákán is csomót keresők sem találnának ezen semmi kivetnivalót Albániától Costa Ricáig, Ausztráliától Kazahsztánig.
Nem úgy nálunk. Az MSZP pártalapítványa által résztulajdonolt napilap publicisztikát is szentelt a skandalumnak. A benne foglaltak hívebben mutatják a szemléletbeli ferdeségeket, mint egy poligráfos vizsgálat. Megtudhattuk: „szakmainak álcázott találkozó” zajlott, s a kritikusabb közgazdászok dönthettek volna úgy is, hogy nem vesznek részt az eseményen. „Mostantól viszont jóval nehezebb lesz hitelesen képviselniük szakmai véleményüket a közvélemény előtt.” Az egész szót sem érdemelne, hisz annyi a kirekesztő kirohanás az ellenzéki fertályon, mint égen a csillag. Csak hát itt már a szakembereket is stigmatizálják. Pusztán azért, mert eleget tettek a meghívásnak egy szerintük szakmainak álcázott találkozóra. De hát micsoda, ha nem szakmai egy diskurzus, amelyen neves szakértők vesznek részt? Vagy ha valaki leáll „ezekkel”, már nem is lehet szakember? Van újdonság a billogozási technikában. Hogy mostantól jóval nehezebb lesz hitelesen képviselniük a szakmai véleményüket a közvélemény előtt. Vajon melyik közvéleményre gondolt a szerző? Arra a pár százalékra, amelyik kitart az MSZP mellett? Ez „a” közvélemény, s a többi smafu?
Az MTV reggeli műsorában is szóba került a téma és a cikk. Csaba László professzor a riporteri kérdésre elmondta: egy állampolgárnak, ha az ország demokratikusan megválasztott kormányfője kérdezi, kötelessége válaszolni. Éppen akkor nincs joga kritikai véleményeket mondani, hogyha nem válaszol. Mert akkor árkot ástunk magunk és a hatalom közé. Logikus: hogy bírálhatnák a kabinetet a háta mögött, ha szembe nem merik megmondani a véleményüket? Az akadémikus megjegyezte: érdeklődéssel olvasta a sajtóban, mi mindenről tárgyaltak, amiről nem. Például költségvetésről és sok minden egyébről. Holott stratégiai háttérbeszélgetés volt, ami valóban az ország, a világgazdaság helyzetéről, a kibontakozás irányairól szólt. Megtudtuk: annak idején kénytelen volt megszüntetni a beszélő viszonyt a Gyurcsány-kormánnyal. Volt ugyanis egy tanácskozás 2005-ben, amelyen négyen óvták Gyurcsányt attól, hogy adót csökkentsen, majd rájuk való hivatkozással jelentette be az adócsökkentést. Emlékezhetünk, ez volt az a csalétektörvény, amit a választás előtt elfogadtak, hogy a voksolás után, a megszorító intézkedések nyitányán viszszavonják. Hogy a szocialista nagykapitalista nemcsak II. János Pállal, George W. Bushsal és Angela Merkellel tette meg, hogy megbeszéléseikről hazudozott, hanem hazai közgazdákkal, az újdonság. Mi okból nem vált ettől persona non gratává a miniszterelnök az ökonómusok körében? Vagy most megtámadják azokat a közgazdászokat is egyes orgánumok, akik konzultáltak 2005-ben az MSZP–SZDSZ-koalíció fejével? Dehogy. Ha egy ballib kabinet hív meg szakembereket, az náluk a független szakmaiság ismérve.
Nem ciki az sem, hogy kis híján megduplázta volna az államadósságot a posztkommunista vezetés, ha le nem váltják a választók. Az viszont már ok a sikoltozásra, hogy a polgári kormány rendbe rakja a megörökölt disznóólat, egy fillér újabb hitelt sem vesz föl, az elődje által felvetteket visszafizeti, és folyamatosan csökkenti az utódpárt által guanóként felpúpozott államadósságot. És persze üldözendő, aki elmondja a véleményét, ha a gyűlölt kabinet kíváncsi rá. Azt akarják kierőszakolni, hogy ne merjen senki beszédbe elegyedni „a Fidesszel”. Nem csupán kettős mércét alkalmaznak a jobbközéppel szemben. Nekik már az is sértő, ha valaki egyenlő mércével akarja mérni a bal- és a polgári oldalt.