Egy 2009. június 2-án keltezett távirat szerint Miroslav Lajcák akkori szlovák külügyminiszter arra kérte az amerikaiakat, gyakoroljanak nyomást a Fideszre, hogy az akkor ellenzéki párt változtassa meg a Koszovóval kapcsolatos azon álláspontját, mely szerint az Ahtisaari-terv – amely egyfajta autonómiát biztosítana a koszovói szerbeknek – példaértékű modell lehet az Európában élő kisebbségek számára. Lajcák szerint a Fidesz ezáltal tovább gerjesztené az államközi feszültséget. A távirat végén Keith Eddins, az amerikai nagykövetség ügyvivője megjegyzi, Lajcák kérése is alátámasztja azt, hogy nem csupán Ján Slota, hanem az összes szlovák párt a magyarkártya kijátszásával akar választásokat nyerni. A budapesti amerikai képviselet mindazonáltal felveszi a kapcsolatot a Fidesszel, hogy tisztázza pozícióját az ügyben. Daniel Fried amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Adrian Cioroianu román külügyminiszter 2007. októberi beszélgetésén is felvetődött Koszovó, mint precedens kérdése. Fried biztosította tárgyalópartnerét, Amerika nem várja el Romániától, hogy hasonló „kiváltságos bánásmódban” részesítse a magyar kisebbséget, mint amilyenben a koszovói szerbek részesülnek majd. Cioroianu ugyanakkor tisztázta: amikor precedensről beszélt, nem a magyarokra, hanem Bosznia-Hercegovinára és a Moldovai Köztársaság szakadár területére, a Moszkva által támogatott Transznisztriára gondolt.
„Ostoba és gonosz” volt a magyar reakció a szlovák nyelvtörvényre az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa szerint – derül ki egy másik diplomáciai jelentésből. Az Origo által idézett dokumentum szerint Knut Vollbaek a helyi diplomatáknak azt mondta, hogy Budapest lépése nemzetközi törvényeket is sérthet. A Bajnai-kormány válaszlépésként 50 millió forintos pénzalapot hozott létre, amelyből a szlovákiai törvény miatt megbírságolt embereket kárpótolták volna.
origo.hu
Miért gyaláznak olyan színészeket, akik egy nemzeti filmben szerepelnek?
