Levelekből kiderült, hogy Ingvar Kamprad sokkal aktívabb szerepet vállalt a svéd náci mozgalomban, mint azt korábban állította – írta az IKEA-alapítóról készített új könyvében Elisabeth Asbrink. Az újságíró állítását a svéd titkosszolgálat által 1943-ban elfogott levelekre alapozza, amelyben az akkor 17 éves Kamprad arról írt, hogy egyik feladata többek között új tagok beszervezése volt. A most 85. életévében járó IKEA-alapító egyik üzenetében egyébként azt is megjegyezte, egy lehetőséget sem mulaszt el, amivel segítheti a mozgalom munkáját. A 4013-as tagsorszámú Kampradot aktivitása miatt megfigyelte és aktát vezetett róla a svéd titkosszolgálat. Így a svéd hatóságok arról is tudtak, hogy a később a bútor-, illetve háztartási kiegészítőkkel a piacra berobbanó multinacionális vállalat megalapítója kézbesítette a Hitlerjugend mintájára létrehozott svéd ifjúnáci-mozgalom hírlevélként funkcionáló újságját is.
Asbrink most azzal vádolja Kampradot, hogy nem öntött tiszta vizet a pohárba, amikor lehetősége lett volna bevallani korábbi bűneit. Az IKEA-vezér fasizmushoz fűződő viszonya 1994 óta beszédtéma, amikor kiderült, Kamprad pénzzel és új tagok beszervezésével is támogatja a szélsőjobboldali Új Svéd Mozgalom nevű politikai csoportosulást. Ez egyébként a mozgalom abban az évben elhunyt vezetőjéhez, Per Engdahlhoz írt leveleiből derült ki. Egy négy évvel később készült interjúban kérdésre válaszolva már nem emlékezett, hogy ő tagja volt-e vagy sem a svéd ifjú nácik mozgalmának. Kamprad az IKEA-t többek között egy családi farmjukra kerülő zsidó menekülttel, későbbi közeli jó barátjának közreműködésével alapította, jegyezte meg új könyvében Asbrink.
Az IKEA-alapító sajtófőnöke az eset kirobbanását követően azt állította, mindezen „ifjúkori” bűnöket és elhajlásokat Kamprad már 1994-ben meggyónta, úgyhogy semmi új sincs a nap alatt. „A cég alapítója már bocsánatot kért korábbi tetteiért, az IKEA pedig – amelyet ő hozott létre – demokratikus értékrendek mentén jött létre, és ezt az értékrendet továbbra is magáénak vallja” – írta a vállalat közleményében.
Még el sem csitultak a Kamprad körüli viharfelhők, amikor a német WDR tévétársaságnak sikerült újabbal előállnia. A minap a birtokukba került Stasi-dokumentumok szerint ugyanis kiderült, az 1970-es években az NDK területén több bútorgyárat is létesítő IKEA üzemeiben keletnémet politikai foglyok dolgoztak. Az egykori elítéltek beszámolói szerint ráadásul mindezt embertelen körülmények között kellett tenniük. A Waldheim melletti gyárban a közvetlen közelben álló börtönből szállították a rabokat. Az illegális határátlépés miatt bebörtönzött Hans Otto Klare szerint az egész olyan volt, mint egy kegyetlen munkatábor: megfelelő védőfelszerelés, füldugók nélkül kellett dolgozniuk, és két műszak között alig pihenhettek.
Kamprad saját bevallása szerint nem tudott az ingyenes rabmunkáról, de – mint a Stasi-iratokból kiderült – az volt a véleménye, ha ilyen valóban létezik, akkor az a társadalom érdeke, hogy kiderüljön. A multicég egyébként nem kommentálta a német WDR értesülését. Mint írták, üzletfilozófiájuk sokat változott az elmúlt 25 évben, nekik nem volt tudomásuk a politikai foglyok ingyenmunkájáról, azt azonban sajnálják, ha ilyen mégis előfordult.
origo.hu
Karácsonyék miatt az elmúlt öt évben nem épült meg a mobilgát a Rómain, a helyieket magukra hagyták - videó
