Itt a helye az aranysakálnak, örülünk, hogy visszatelepült, éppen úgy, mint az Északi-középhegységbe Szlovákiából visszatért őshonos farkasnak és medvének – jelentette ki Kemenszky Péter okleveles szakmérnök, az Országos Magyar Vadászkamara Somogy megyei titkára. Hozzáfűzte, hogy a ragadozónak be kell illeszkednie abba a világba, ahol vad- és mezőgazdálkodás folyik. Az aranysakált (Canis aureus) a múlt század nyolcvanas éveiben kipusztult fajként vették fel az úgynevezett vörös könyvbe, a szaporodóképes egyedeit évtizedekig nem regisztrálták hazánkban. Esetenként megfigyelt és elejtett példányai a Balkán felől kóborló hím egyedei voltak.
– Jól érzi magát a mezőgazdasági művelés alól kivont, elhagyott, bokros, gazos, berkes, égerfás, mocsaras területeken. Baranya és Somogy Dráva közeli részén sok ilyen van. Ma már Somogy csaknem egész területén fellelhető, és a Nagyatád, Nagybajom, Kadarkút háromszögben található a megye legnagyobb sakálpopulációja – mondta el Kemenszky Péter.
A sakál táplálkozására utaló ürülékvizsgálatok azt mutatják, hogy a kis testű emlősök mellett a nagyvad is potenciális tápláléka. Egyes vélemények szerint a vadászatok után fel nem lelt sebzett vagy elhullott egyedek képezik a táplálék alapját, de hivatásos vadászok hitelt érdemlő beszámolói szerint az egészséges nagyvadat, őzet, vadmalacot, dámot is űzik, hajtják táplálékszerzési szándékkal. Gyakran a juhokat, bárányokat is megtámadják, miután bemerészkednek egy-egy falusi ház udvarába.
A vadászkamarai elnöktől megtudtuk: Somogyban a 2009-es 140 darabos sakálteríték 2010-re 242-esre nőtt, ami cáfolhatatlanul mutatja a populáció gyarapodását, továbbá hogy a feltételek adottak a létszám növekedéséhez.
Somogy nyolcvan vadászati területének kétharmadában jelen van az aranysakál. Kétségtelen tény: gazdagítja a faunát, ezért gazdálkodni kell vele, és ebbe beletartozik a kilövés is, hiszen nálunk nincs természetes ellensége – állítják a vadászok. A jogszabály a vadászati idényt június 1. és február 28. között állapítja meg, de Somogyban a hatóság egész évre megadta a kilövési engedélyt a vadgazdáknak.
A vörös könyv. Az 1948-ban alakult Természetvédelmi Világszervezet 2007-ben 41 416, egy évvel korábban 16 118 veszélyeztetett, kipusztult vagy fogságban élő állatfajt tartott számom. A szervezet 1963-ban kiadott vörös könyve szerint a felsorolás minden negyedik emlőst, minden nyolcadik madarat, a kétéltűek egyharmadát és a világ növényeinek hetven százalékát érinti. Ha a pusztulás ilyen ütemben folytatódik, a XXI. században több tízezer faj tűnik el véglegesen.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése