Odacsapni végre a kalapáccsal

Dél-Koreában, Tegu városában ma megkezdődik a 13. szabadtéri atlétikai világbajnokság, és miként az előző másfél évtizedben minden vb-n megvolt, most is megvan az esély, hogy végre megszülessen az első magyar arany. Erre a kalapácsvetés és a diszkoszvetés, az idei produkciók alapján Pars Krisztián és Kővágó Zoltán szereplése is esélyt kínál, de már félve merjük leírni

2011. 09. 05. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nehéz szülés lesz az első magyar arany, az egyszer biztos. Az 1983-as első vb-n, majd 1987-ben a másodikon még nem gondolhattuk komolyan, hogy világbajnokunk lesz, 1991-ben Tokióban viszont majdnem lett. Ha a férfirúdugrás döntőjében a fájdalomcsillapító injekciókkal versenyző Szergej Bubka utolsó kísérletére nem jut át az 595 centin, akkor 570-nel csak hetedik a vert mezőnyben, és az 590-et teljesítő Bagyula István végez az első helyen. A bevezető után mondanunk sem kell: a „cár” nem hibázott. Bagyula ezüstje után az évek során további három második és öt harmadik helyet könyvelhettünk el; a kalapácsvetés hiába számított magyar számnak, vb-n nyerni nem tudtunk. Az Európa-bajnok Gécsek Tibor két bronzéremig jutott, Kiss Balázs az atlantai olimpiai győzelmét követő évben, 1997-ben csak negyedik lett. Két év múlva Németh Zsolttól persze az ezüst is erőn felüli teljesítmény volt, 2003-ban pedig Annus Adrián lett 2. Eb-címvédőként. A legutóbbi emlékünk pedig az, hogy Pars Krisztián két éve Berlinben elbujdosott a döntő után.
Abban az évben addig mind a 18 versenyét megnyerte, világranglista-vezető volt 81,43-mal, és a tíz legnagyobb dobásból nyolc az ő nevéhez fűződött. A vb-n ezután 77,45-tel negyedik lett… A Dobó SE versenyzője utóbb bevallotta, nem bírta el a terhet, így aztán most jobb is, hogy nincs körülötte nagy felhajtás. Az idei világranglistán 80,63-mal harmadik, de a 81,73-mal vezető orosz Alekszej Zagornij sérülése miatt kihagyja a vb-t, a fehérorosz Pavel Krivicki (80,67) pedig egyáltalán nem verhetetlen, és csak egyszer jutott 80 méter fölé. Pars háromszor, amit egyetlen ellenfele sem mondhat el.
Kővágó Zoltánnak diszkosszal egy nagy dobása volt, ám a Gyulai-emlékversenyen tőle látott olyan nagyra sikeredett, hogy azzal a 69,50 méteres eredménnyel vezeti is a világranglistát, a vb-címvédő Robert Harting 68,99-cel kullog mögötte. A német ugyanakkor még háromszor került 68 fölé. Athéni olimpiai ezüstérmesünk a Puskás-stadionban kétségkívül jó szelet fogott ki, de a szekszárdi ob-n elért 67,17-es dobása, valamint a londoni Gyémánt Liga-versenyen a második helye (66,29) is figyelemre méltó, az éremesélyesek közé sorolja.
A tavalyi barcelonai Eb-n harmadikként zárt, korábbi Európa-bajnok Fazekas Róbert az idén még csak 64,30-nál tart, ennél bizony több kellene a döntőbe jutáshoz. Diszkoszvetésben jóval sűrűbb a mezőny, mint kalapácsvetésben. Ha álmodozni kezdünk, akkor finálés lehet a kedden befejeződött Universiadén női kalapácsvetésben országos csúcsot javító, Sencsenben ezüstérmes Orbán Éva, a férfiaknál talán Németh Kristóf is, de inkább legyen az valóság, hogy Pars végre embereset odacsap a kalapáccsal.

Tizenketten. A magyar vb-csapat, férfiak: Pars Krisztián, Németh Kristóf (kalapácsvetés), Kővágó Zoltán, Fazekas Róbert (diszkoszvetés), Kürthy Lajos (súlylökés), Baji Balázs (110 m gát), Kazi Tamás (800 m); nők: Papp Krisztina (10 000 m), Orbán Éva (kalapácsvetés), Márton Anita (súlylökés), Farkas Györgyi (hétpróba), Madarász Viktória (20 km gyaloglás).

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.