Oktatás: mindent átvesz az állam

Nemcsak az általános iskolák fenntartási jogát veszi át az állam, hanem az óvoda kivételével minden oktatási intézményét – derül ki az önkormányzati törvény birtokunkba került koncepciójából. Állami feladat lesz a kollégium-fenntartás, a középiskolai oktatás, a felnőttképzés, a szakképzés. A nagyobb települések ugyanakkor lehetőséget kapnak rá, hogy az iskoláik egy részét visszavegyék.

2011. 09. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mint a koncepcióból kitűnik: az óvoda kivételével minden oktatási intézmény fenntartása és egyéb oktatási tevékenység ellátása állami feladat lesz. A tervezet előírja az oktatási államtitkárságnak, hogy a készülő új közoktatási törvénynek mely esetekben kell államivá tenni a most az önkormányzatok által ellátott feladatokat. Azt is meghatározza, hogy bizonyos intézmények esetén az állami fenntartás kizárólagos, vagyis azok fenntartását semmilyen körülmények között nem lehet átadni más szereplőknek, míg más tevékenységek bizonyos feltételek esetén szerződéssel átruházhatók a nagyobb települések önkormányzataira.
A koncepció szerint az általános iskolai oktatás mellett a sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai és iskolai nevelése is állami feladat lesz. Most az utóbbi települési, illetve megyei önkormányzati feladat. A tervezet e két esetben főként az önkormányzatok anyagi nehézségeivel indokolja a váltást, illetve leszögezi: oktatáspolitikai célkitűzés, hogy a pénzügyi gondoktól függetlenül minden olyan településen legyen alsó tagozat, ahol azt legalább nyolc gyermek szülője igényli. Szintén állami kézbe kerül a kollégiumi ellátás, az alapfokú művészetoktatás és a középiskolák fenntartása. Ma mindhárom a megyei önkormányzatok feladata. Ennek kapcsán a koncepció leszögezi: „a megyei önkormányzatok sajátossága, hogy saját adóbevételük nincs, az állam által rájuk ruházott kötelező feladatokra pedig maga az állam nem biztosít elegendő forrást”. Így a megyei önkormányzatok eladósodtak, s „egyértelművé vált, hogy a megyei feladatokat át kell strukturálni az ésszerű munkamegosztás jegyében”. Ezzel a megyei önkormányzatok intézményfenntartói szerepe megszűnik. Úgy tudjuk, a megyéknek koordinációs és fejlesztési feladatai lesznek. A tervezet ugyanakkor a nagyobb települések számára lehetővé teszi, hogy továbbra is maguk tartsák fenn az általános iskolájukat, kollégiumaikat, a középiskoláikat, valamint maguk gondoskodjanak a sajátos nevelési igényű gyerekek ellátásáról. A 2000 főnél több lakossal bíró települések önkormányzatainak ugyanis megengedi, hogy szerződéssel visszavegyék az iskolák fenntartását az államtól. Szakértők szerint ez azért fontos, mert így e települések lehetőséget kapnak iskoláik fenntartására, ugyanakkor a jövőben garantált lesz az állami felügyelet az intézmények felett.
Információink szerint összesen 515 olyan, 2000-nél kevesebb lakossal rendelkező település van Magyarországon, amely általános iskolát működtet. Ebből 252 helyen társulás formájában működik az iskola, vagyis általában tagiskolákról, telephelyekről van szó. Így több mint 260 most önálló általános iskola biztosan kizárólagos állami fenntartásba kerülne. A többi iskola esetében az önkormányzatok döntik el, vállalják-e a feladatot. Szakértők szerint az állami fenntartás vélhetőleg racionalizálással jár, így elképzelhető, hogy a jövőben azokon a kistelepüléseken is csak alsó tagozatot tart majd fenn az állam, ahol korábban alacsony létszámmal működött felső tagozat is.
Az intézmények és feladatok egy részét ugyanakkor kizárólagos állami feladattá nyilvánítják, ezeket az önkormányzatok még átmenetileg és megállapodás alapján sem vehetik majd át. Ilyen lesz a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozók óvodai nevelése és oktatása. Kizárólagos állami fenntartásba kerül a szakiskolai ellátás és felnőttoktatás is. Mindkét típus fenntartása kötelező megyei feladat volt. Az oktatási intézmények közül csak az óvoda maradna önkormányzati fenntartásban a szintén kisgyermekek felügyeletével foglalkozó, de szociális intézménynek számító bölcsődével együtt. A szakemberek nem értik, miért ez a két intézménytípus marad önkormányzati fenntartás alatt, hiszen éppen itt van szükség férőhely-bővítésre, az anyagi gondokkal küzdő önkormányzatok többsége azonban forrás hiányában képtelen fejleszteni.
Az állami átvétel kapcsán a koncepció kiemeli: a megyei kormányhivatalok jövőben felállítandó szakigazgatási szervei tartják majd fenn a kötelező állami közoktatási feladatokat ellátó intézményeket. A szervek állapítják meg az állami fenntartású és a megye területén működő egyéb fenntartású intézményekben is a pedagóguslétszámot, a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők számát, ez képezi majd a finanszírozás alapját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.