Továbbra is özönlenek az állampolgári jogok országgyűlési biztosának hivatalához a banki hitelfelvevők panaszai. – Szeptember elejéig nagyjából 140 beadvány érkezett, ami – az eddigi négyezres ügyforgalommal összevetve – jelentősnek nevezhető – mondta lapunknak az ombudsman pénzügyi kérdésekkel foglalkozó munkatársa. Hajas Barnabástól megtudtuk: 2008, vagyis a válság kirobbanása óta sokan fordultak a biztoshoz a bankok magatartása miatt. A társadalmi-gazdasági folyamatokat hűen tükrözi, hogy a krízist megelőző időkben azt kifogásolták az emberek: a bank nem adott számukra hitelt. Manapság ugyanakkor a legtöbb beadvány arról szól, hogy az ügyfél anyagi helyzete megrendült, amit részben vagy egészben a banki, pénzügyi szerződések hátrányos passzusai idézték elő. Panaszaikban a hitelfelvevők legtöbbször a kamat és a törlesztőrészlet kiszámításának módját sérelmezik, míg számos esetben a hitelszerződés felmondásának mikéntjét teszik szóvá. Hajas Barnabás kiemelte: mind több kifogás érkezik a köl-csönmegállapodások kíséretében aláírt kiegészítő kontraktusok miatt. Sokan ugyanis a hitel felvételekor lakásmegtakarítási, nyugdíjcélú vagy más befektetésbe fogtak, egyesek a kapcsolódó szerződések feltételeit is visszásnak tartják.
A panaszokból kiderül, hogy az adósok egy része jóformán semmit sem tud a hitelszerződésről, amit egykor aláírt. – Némelyek még pontosan azzal sincsenek tisztában, hogy banktól, pénzügyi szolgáltatótól vagy egyszerű gazdasági társaságtól vették-e fel a kölcsönt, és adósságuk jelzálog-, folyószámla-hitel, esetleg más típusú tartozás-e – tudtuk meg Hajas Barnabástól. A szakember folytatta: a tapasztalatokból arra lehet következtetni, hogy – a pénz mielőbbi megszerzése érdekében – számos személy csak a papírok aláírásáért ment be a bankfiókba, azzal nem törődött, mit is tartalmaz voltaképpen a hitelszerződés. – Igaz – mondta az ombudsman munkatársa –, azoknak sem volt könnyű dolga, akik részletekbe menően szerették volna megismerni a hitel jellemzőit. A jogszabályok részletes tájékoztatást kívánnak meg a bankoktól, pénzügyi szolgáltatóktól, ám az előírások végrehajtása sokszor nem jelent többet egy iratköteg átadásánál. Hajas Barnabás szerint a vaskos, apró betűvel sűrűn telenyomtatott papírhalmaz nem ad tényleges felvilágosítást: a nyomtatványok hivatalos, szakmai kifejezésekkel teletűzdelt nyelvezete és a nehezen látható betűméret inkább csak hátráltatja a részletek megismerését.
A szakember egyszerűbbé tenné a banki ügyfelek tájékoztatását. Hajas Barnabás szerint a szerződés aláírása előtt egyetlen A4-es lapot kellene a hitelért folyamodó polgár elé tenni. Ekkora felület ugyanis elegendő ahhoz, hogy a kölcsön minden fontosabb feltételét jól látható betűmérettel összefoglalják. Az ügyfelet mindenképpen szükséges tájékoztatni a kamat nagyságáról, a futamidő hosszáról, és hogy összesen mekkora summát köteles visszafizetni. Emellett azt is egyértelműen rögzíteni kell, hogy ha az adós a kölcsönt nem fizeti vissza, akár az otthonát is elveszítheti. Hajas Barnabás szerint a szerződés megkötése előtt a tájékoztató minden egyes mondatát – vagyis a hitel főbb feltételeit – el kellene magyarázni az ügyfélnek, mégpedig úgy, hogy a banki alkalmazott bizonyosságot szerezzen: a hitelfelvevő megértette, mit jelentenek a kitételek. Az ombudsman munkatársa szerint elsősorban az ingatlanok elárverezésének veszélyére szükséges felhívni a polgárok figyelmét, rögzítve például, hogy a fogyasztási cikkek megvásárlásához felvett hitel bedőlésekor is kalapács alá kerülhet az ingatlan. Az egylapos tájékoztató mellett a részleteket tartalmazó több tucat oldalnyi ismertető is megilletné az ügyfelet.
Hajas Barnabás elmondta, hogy az ombudsman kizárólag a közszolgáltatásokkal kapcsolatos sérelmeket vizsgálhatja, így nem indíthat eljárást a hazai banki hitelezés teljes körű áttekintéséért. Ám ha az állam – például úgynevezett adósmentő intézkedésekkel – részt vállal a hitelfelvevők helyzetének rendezésében, az országgyűlési biztos fontos szerephez juthat: ellenőrizheti a kormányzati döntések végrehajtását. A polgárok tehát az állampolgári jogok országgyűlési biztosához is fordulhatnak, ha úgy érzik, hogy az adósmentés folyamatában a pénzintézet megsértette alkotmányos jogaikat.
origo.hu
Most a köztársasági elnökről hazudott Magyar Péter
