Sarcra fel!

Az oktatáshoz is, mint a focihoz, mindenki ért. A diploma megszerzése mára a menzai menühöz hasonlít. Ritkán főznek jót, de mindenkinek jut egy falás. Mindenki jár valahova, tanul valamit, olyan szakokon lehet papírt kapni, amiket nehéz komolyan venni. Az oktatási államtitkár nincs könnyű helyzetben, állandó vita folyik közte és az oktatási bizottság fideszes elnöke között. Amivel azonban minden szakember egyetért, az a felsőoktatás helyzetének rendezése. Az orvosok elvándorlása tette fel először a kérdést: lehet-e számon kérni valakin taníttatása árát? Az a kormányzat kéri ezt, amelyik következetesen tandíjellenes. A tévéműsorokba betelefonáló nézők véleménye szerint hálátlan, nemzetietlen, hitvány alak minden külföldre menő orvos. Sokan rendeletileg tiltanák meg, hogy egy diplomás elhagyja az országot. Hogy nem tud megélni, az nem szempont.
Mostanra egymást érik az ötletek. Előbb a rezidenseknek ígértek 100 ezer forint nettó pluszt, cserébe tíz évre kötnék ide őket, és nem fogadhatnak el hálapénzt. Az elképzelés igencsak hajaz egy rabszolgatartó kontraktusra. Már a tíz év is hosszú idő, de hogy az orvos nem fogadhat el hálapénzt, ez életidegen. Finomítottak is rajta. Mivel az Európai Unió alaptétele a munkaerő szabad áramlása, rendeletileg senkinek nem tilthatják meg a külföldi munkavállalást. Ezért egy újabb javaslat szerint az egyetemet végzetteknek szerződést kell kötniük, hogy bizonyos ideig itthon hasznosítják magukat. Néhány hét alatt oda jutottunk, hogy ne csak a külföldre távozók, de az egyetemi oktatásból kikopottak is fizessenek. Az állam által rájuk fordított pénzeket hitellé átváltoztatva fizessék vissza. Ez sem igazán életszerű, mert aki külföldi munkát vállal, attól hogyan kérik számon a pénzt, aki pedig nem képes átmenni anatómiából, azt meg azért büntetik, mert buta? A koronát a diplomások körül kavart forgószélre Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter tette fel, aki az Info Rádiónak azt mondta, hogy alapítványt kellene létrehozni, ahová a diplomások fizetéséből levonnának bizonyos összeget, és ebből finanszíroznák az eljövendő egyetemi hallgatók tanulmányait. Sejthető, nem a miniszter volt az ötletgazda, hanem alighanem a rektorok, akiknek a fizetését Magyar Bálint millión felüli magasságokba emelte. Értelmezzük az Info Rádió hírét. Valaki az orvosi karra készül, érettségi előtt különórán tanulja a sejtbiológiát meg a fizikát. Bekerül az egyetemre, felveszi a diákhitelt, és még így is tekintélyes summájába kerül a szüleinek. Hat év után doktorrá avatják, és nem európai szintű fizetést kap, hanem mint rezidens nettó 90 ezer forintot. Ebből kezdheti az életét, fizetheti a diákhitelt és a diplomaadót mint büntetést a tanulásért.
Tudjuk, hogy a felsőoktatás sokba kerül. Először az intézmények háza táján kellene vizsgálódni, hány olyan tárgyat oktatnak, aminek kevés a köze az adott szakhoz. Megnézni a felsőoktatási intézmények színvonalát, segítséget adnak ehhez az álláshirdetések, amelyekben közlik, milyen diplomásokból nem kérnek. Az a csúnya gondolat is kísért, hogy nincs ugyan tandíj, de minek kell bizonyos szakokon százasával képezni olyan diplomásokat, akikből bőven elég az országban tíz szakember? És itt nem csak a különböző média és kommunikáció szakokra gondolok. Miért kell ezeket államilag finanszírozni? Mindenesetre a diplomaadó mentén bevezethetnék a szakmunkás-bizonyítvány utólagos adóját is. Sőt az érettségi bizonyítvány még szabad préda. Amennyiben az ötlet valóra válik, több súlyos hozadéka lesz; a legsúlyosabb, hogy a Fidesz azt a szavazóréteget fordítja maga ellen, amelyik eddig a leghűségesebb híve volt.