A végéhez közeledik a hatékonyabb szociális ellátásért két évvel ezelőtt indított Szociális szolgáltatások modernizációja elnevezésű projekt első szakasza, amelynek kiemelt eleme volt a kábítószer-fogyasztás elleni küzdelem. A helyi addiktológiai ellátórendszerek és integrált ellátások fejlesztése érdekében négy helyszínen végeztek felméréseket és fejlesztéseket: Dunaújvárosban, Miskolcon, Észak-Pesten és Észak-Budán.
Kun Bernadette, a projekt kábítószer-probléma kezelésével összefüggő pillérjének vezetője lapunknak elmondta, a rejtőzködő szerhasználók nagy része nem jut hozzá fenntartó kezelésekhez, továbbá a HIV- és a hepatitis-szűrésre is nagyobb igénye lenne a drogfüggőknek. A megkérdezettek kifejtették azt is, hogyha lenne lehetőség, az életvezetési tanácsadást is igénybe vennék.
Kun Bernadette-től megtudtuk, a miskolci drogambulancián például 116 beteget kérdeztek arról, hogy jelentett-e nekik problémát a droghasználat és annak következményei. A szerhasználók a legnagyobb gondként a párkapcsolati nehézségeket, majd a családi kapcsolatok sérülését jelölték meg, de a problémák között a hatóságokkal való konfliktus is szerepelt. A betegeket kikérdezték a szolgáltatásokkal szembeni elvárásukról is. Eszerint a legtöbben azt várják el a kezelésektől, hogy igazolják az elterelést, vagy hogy enyhébb büntetést kapjanak. Ugyanakkor magas arányban várják azt is, hogy abba tudják hagyni a drogozást, illetve csökkenjen a droghasználat. A felmérés célja összességében az volt, hogy a problémákra fókuszálva a jövőben egyre több szükségletalapú, a szociális és az egészségügyi ellátások együttműködésére épülő ellátórendszer jöhessen létre országszerte, amelyeknek hatékonysága is jobb.
– Mivel a drogok kipróbálásának ideje jellemzően a középiskolás évekre esik, a prevenciót már itt el kell kezdeni – vonta le a következtetést a Nemzeti Drog Fókuszpont legújabb kutatásából Kun Bernadette. A drogprevenciós törekvéseket áttekintő elemzésből kiderült, Magyarországon vannak ugyan a fiatalokat megcélzó, példamutató kezdeményezések, de a munkahelyi megelőzés nem elterjedt.
Hazánkban a kábítószerek kipróbálása jellemzően leghamarabb 14–16 éves korban, azaz a középiskolás években történik. Ez az életkor előrehaladtával egyre gyakoribb, vagyis az idősebb korosztályokban, az egyetemi évek alatt mind nagyobb a tiltott szerek kipróbálásának aránya.
Az iskolai prevenciós programok 60 százaléka közvetlenül a diákokkal foglalkozik, 40 százalékuk pedig pedagógus- vagy kortársképző program. A diákokra irányulók többsége a drogokkal kapcsolatos ismeretek növelését tűzte ki céljául, de gyakori a mindennapi életvezetési készségek és az egyéb szociális készségek – megküzdési készségek, nemet mondás, a kortárs nyomás leszerelése, segítségkérési technikák – elsajátítására, fejlesztésére vonatkozó szándék is. Az alkalmazott módszerek közül a frontális – azaz nem interaktív, egyirányú – előadás, valamint a beszélgetés és a szerepjáték a legnépszerűbbek. Korábban a legális/illegális szerhasználat volt a leginkább megcélzott terület, ma viszont már azonos arányban tárgyalnak e programok az általános mentálhigiénével, valamint a táplálkozással kapcsolatos kérdéseket is.
origo.hu
Nyírmeggyesi gyerekbántalmazás: megszüntették a tanár jogviszonyát
