Szövetséget ajánlott Erdogan az araboknak

Az úgynevezett arab tavasz során bekövetkezett változások egyik nyertese a regionális hatalmi befolyását bővíteni igyekvő Törökország lehet. Ezt a törekvést támasztja alá a jelenlegi, iszlám gyökerű török hatalom első emberének, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöknek a térségben tegnap kezdett körutazása is.

Erőforrások, szuverén nemzeti politika, köteles hagyományok, kezdeményezésre nyitott nemzetközi környezet – Törökország számára, úgy tűnik, most minden együtt áll, hogy akaratát érvényesítse, és súlyának megfelelő pozícióra tegyen szert úgy a térségben, mint általánosságban véve a mozlim világban. Bár az arab tavaszból a nyugati hírmagyarázók általában a pozitívumokat emelik ki, azt elfelejtik megemlíteni, hogy az eddigi hatalmi struktúrák lebontása törvényszerűen az érintett államok – legalábbis időleges – meggyengülését vonja maga után, s ez kínál lehetőséget Ankara számára, hogy autoritását fokozza és demonstrálja a vezetők nélkül maradt közösségek számára.
Aligha véletlen hát, hogy az iszlám gyökerű párt élén kormányzó Erdogan a legfontosabb, mozlimokat összekötő témát, Izraelt és közvetve annak ellentmondást nem tűrő több évtizedes politikáját helyezi Egyiptomot, Líbiát és Tunéziát érintő térségbeli körútja fókuszába. Útjának első, kairói állomásán az Arab Liga külügyminiszterei számára tartott előadásban a Mavi Marmara-incidens kapcsán úgy fogalmazott: Izrael elszigetelődött, és meg fogja fizetni az árát annak, hogy nem kért bocsánatot egy segélyszállító hajó megtámadásáért. Utazása előestéjén a török kormányfő úgy fogalmazott, hogy az izraeli akció háborús ok volt, és hazájának minden oka meg lett volna a katonai válaszra, de önmérsékletet tanúsított.
A palesztin államiság elismerése kapcsán Izraelt „elrontott gyereknek” nevezte, és úgy vélekedett: az elismerés nem lehetőség, hanem kötelesség, mert a palesztin ügy az emberi méltóság kérdése.
Erdogan szövetséget ajánlott az Arab Ligának a térség jövőjének érdekében, amelynek szerinte a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok értékeire kell támaszkodnia. Hangsúlyozta, hogy a törökök és az arabok évszázadok óta baráti és testvéri kapcsolatot ápolnak, és ezek a kapcsolatok nem- csak földrajziak, hanem kulturálisak és vallásiak is. „Jövendő sorsunk az, hogy egyesítsük erőfeszítéseinket” – jelentette ki.
A török miniszterelnök nem kerülte ki Szíria kérdéskörét sem. Az országban zajló felkelésről szólva azt mondta, hogy az szerinte felekezeti polgárháborúba torkollhat. „A népek törvényes követeléseit nem lehet erőszakkal elnyomni” – mondta.