Szülésznőnek nehezebb volt bekerülni, mint orvosnak

A jelentkezők közel 85 százaléka felvételt nyert valamelyik felsőoktatási intézménybe a pótfelvételi eljárás során – derült ki a ponthatárok hétfő esti kihirdetése után. A diplomát adó képzések közül szülésznőnek volt a legnehezebb bekerülni, de az abszolút rekordpontszám meglepetésre a felsőfokú szakképzéshez kellett.

2011. 09. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jelentkezők 85 százaléka sikerrel élt az utolsó eséllyel, és bejutott valamelyik felsőoktatási intézménybe a pótfelvételi eljárás során. A ponthatárokat hétfőn késő este tették közzé a Felvi.hu honlapon. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 11 ezer diák került be valamelyik felsőfokú intézménybe a 13 ezer jelentkezőből, ami azt jelenti, hogy az általános felvételi eljárás során felvételt nyert 97769 diákkal együtt szeptemberben közel 109 ezer fiatal kezdi meg tanulmányait valamelyik egyetemen vagy főiskolán.
Csakúgy, mint a júliusi eljárás során, most is meglepetések születtek a rekordpontszámok tekintetében. Annak ellenére, hogy a pótfelvételin csupán költségtérítéses szakokat hirdettek meg az intézmények, két képzésen még a pluszpontok nélküli maximális pontszám sem volt elég a bekerüléshez. A legmagasabb pontszámot ráadásul nem egy diplomával záruló képzéshez, hanem egy kétéves felsőfokú szakképzéshez kellett elérni: a Pécsi Tudományegyetem gazdasági idegen nyelvű menedzser szakán 470 pont kellett a bekerüléshez. A második legjobb teljesítményre szintén a Pécsi Tudományegyetemen volt szükség: a levelező tagozatos, szombathelyi székhelyű szülésznőképzés eléréséhez 464 pont kellett. E kettőnél jobb teljesítmény egyetlen államilag finanszírozott képzésre való bekerüléshez sem volt szükséges az általános felvételi eljárásban. Akkor ingyenes képzésben a legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont volt a határ. Furcsa, hogy az abszolút nyertes nyáron is egy költségtérítéses képzés lett: a Pannon Egyetem mérnök-informatikus alapképzésén 478 volt a ponthatár. Ismert: 460 pont feletti teljesítményhez már nem elég a kitűnő tanulmányi eredmény és az ötös középszintű érettségi, szükség van emelt szintű érettségire vagy nyelvvizsgára is. A mesterszakok közül a 11 képzésre való bejutáshoz kellett a maximális 100 pontot elérni, többek között arattak a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola etikatanári képzései, valamint az egri Eszterházy Károly Főiskola bizonyos tanári mesterszakjai.
Az orvosképzéseken jóval alacsonyabb pontszám is elég volt a bekerüléshez, mint júliusban az államilag finanszírozott tagozaton, ami érthető, hiszen a félévenként átlagosan egymillió forintos tandíjat csak kevesen tudják megfizetni. Kivételt képez ez alól a Semmelweis Egyetem, ahol jóval négyszáz pont feletti teljesítmény kellett a fizetős képzésre való bekerüléshez is. A fizetős képzés pótfelvételis ponthatára 416 pont volt, csupán 20 ponttal kevesebb, mint júliusban az ingyenes képzésen (436 pont). A Pécsi Tudományegyetemen a pótfelvételi során ennél több mint hatvan ponttal gyengébb teljesítmény, 370 pont is elég volt, itt az ingyenes képzéshez júliusban 417 pont kellett. A Debreceni Egyetemen 368 pontra volt szükség a pótfelvételi során meghirdetett általános orvosképzéshez, közel félszáz ponttal kevesebb, mint ugyanitt júliusban az ingyenes képzésre való bekerüléshez (417 pont). A jogászképzéseken igazán nagy a differencia: több intézményben feleannyi pont is elég volt a fizetős képzéshez, mint az ingyeneshez. Pécsett például júliusban 418 pont kellett az államilag finanszírozott képzéshez, most azonban elég volt 201 pont is. Hasonló a helyzet a Szegedi Tudományegyetemen és a Károly Gáspár Református Egyetemen is.
A pótfelvételi eljárás során azok a fiatalok próbálkozhattak, akik a rendes felvételi eljáráskor nem jártak sikerrel, vagy egyáltalán nem is jelentkeztek. Azokon a képzéseken, amelyeket már általános felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehetett alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál, magasabb viszont igen. Ha az adott képzés eddig nem indult, akkor a jogszabályi minimumnál – alap-, egységes, osztatlan képzések esetén 200 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 140 pontnál – kellett magasabbnak lennie a ponthatároknak. A felvettek szeptember első napjaiban kapják meg a felvételi döntésről szóló besorolási határozatot az Oktatási Hivataltól, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat pedig a felsőoktatási intézménytől.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.