Szülésznőnek nehezebb volt bekerülni, mint orvosnak

A jelentkezők közel 85 százaléka felvételt nyert valamelyik felsőoktatási intézménybe a pótfelvételi eljárás során – derült ki a ponthatárok hétfő esti kihirdetése után. A diplomát adó képzések közül szülésznőnek volt a legnehezebb bekerülni, de az abszolút rekordpontszám meglepetésre a felsőfokú szakképzéshez kellett.

A jelentkezők 85 százaléka sikerrel élt az utolsó eséllyel, és bejutott valamelyik felsőoktatási intézménybe a pótfelvételi eljárás során. A ponthatárokat hétfőn késő este tették közzé a Felvi.hu honlapon. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint 11 ezer diák került be valamelyik felsőfokú intézménybe a 13 ezer jelentkezőből, ami azt jelenti, hogy az általános felvételi eljárás során felvételt nyert 97769 diákkal együtt szeptemberben közel 109 ezer fiatal kezdi meg tanulmányait valamelyik egyetemen vagy főiskolán.
Csakúgy, mint a júliusi eljárás során, most is meglepetések születtek a rekordpontszámok tekintetében. Annak ellenére, hogy a pótfelvételin csupán költségtérítéses szakokat hirdettek meg az intézmények, két képzésen még a pluszpontok nélküli maximális pontszám sem volt elég a bekerüléshez. A legmagasabb pontszámot ráadásul nem egy diplomával záruló képzéshez, hanem egy kétéves felsőfokú szakképzéshez kellett elérni: a Pécsi Tudományegyetem gazdasági idegen nyelvű menedzser szakán 470 pont kellett a bekerüléshez. A második legjobb teljesítményre szintén a Pécsi Tudományegyetemen volt szükség: a levelező tagozatos, szombathelyi székhelyű szülésznőképzés eléréséhez 464 pont kellett. E kettőnél jobb teljesítmény egyetlen államilag finanszírozott képzésre való bekerüléshez sem volt szükséges az általános felvételi eljárásban. Akkor ingyenes képzésben a legmagasabb pontszám a Budapesti Corvinus Egyetemen kellett, a nemzetközi gazdálkodási alapszakon 463 pont volt a határ. Furcsa, hogy az abszolút nyertes nyáron is egy költségtérítéses képzés lett: a Pannon Egyetem mérnök-informatikus alapképzésén 478 volt a ponthatár. Ismert: 460 pont feletti teljesítményhez már nem elég a kitűnő tanulmányi eredmény és az ötös középszintű érettségi, szükség van emelt szintű érettségire vagy nyelvvizsgára is. A mesterszakok közül a 11 képzésre való bejutáshoz kellett a maximális 100 pontot elérni, többek között arattak a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola etikatanári képzései, valamint az egri Eszterházy Károly Főiskola bizonyos tanári mesterszakjai.
Az orvosképzéseken jóval alacsonyabb pontszám is elég volt a bekerüléshez, mint júliusban az államilag finanszírozott tagozaton, ami érthető, hiszen a félévenként átlagosan egymillió forintos tandíjat csak kevesen tudják megfizetni. Kivételt képez ez alól a Semmelweis Egyetem, ahol jóval négyszáz pont feletti teljesítmény kellett a fizetős képzésre való bekerüléshez is. A fizetős képzés pótfelvételis ponthatára 416 pont volt, csupán 20 ponttal kevesebb, mint júliusban az ingyenes képzésen (436 pont). A Pécsi Tudományegyetemen a pótfelvételi során ennél több mint hatvan ponttal gyengébb teljesítmény, 370 pont is elég volt, itt az ingyenes képzéshez júliusban 417 pont kellett. A Debreceni Egyetemen 368 pontra volt szükség a pótfelvételi során meghirdetett általános orvosképzéshez, közel félszáz ponttal kevesebb, mint ugyanitt júliusban az ingyenes képzésre való bekerüléshez (417 pont). A jogászképzéseken igazán nagy a differencia: több intézményben feleannyi pont is elég volt a fizetős képzéshez, mint az ingyeneshez. Pécsett például júliusban 418 pont kellett az államilag finanszírozott képzéshez, most azonban elég volt 201 pont is. Hasonló a helyzet a Szegedi Tudományegyetemen és a Károly Gáspár Református Egyetemen is.
A pótfelvételi eljárás során azok a fiatalok próbálkozhattak, akik a rendes felvételi eljáráskor nem jártak sikerrel, vagy egyáltalán nem is jelentkeztek. Azokon a képzéseken, amelyeket már általános felvételi eljárásban is meghirdettek, a pótfelvételi ponthatár nem lehetett alacsonyabb a július 21-én kihirdetett ponthatárnál, magasabb viszont igen. Ha az adott képzés eddig nem indult, akkor a jogszabályi minimumnál – alap-, egységes, osztatlan képzések esetén 200 pontnál, felsőfokú szakképzés esetén 140 pontnál – kellett magasabbnak lennie a ponthatároknak. A felvettek szeptember első napjaiban kapják meg a felvételi döntésről szóló besorolási határozatot az Oktatási Hivataltól, a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat pedig a felsőoktatási intézménytől.