Szűrőt a csalóknak!

A nagyobb léptékű adócsalásokban, büntetőügyekben, az állami pénzek lehúzásában mindig olyan cégláncolatok szerepelnek, amelyek valós vagyoni és gazdasági viszonyokat nem testesítenek meg. Ezek a társaságok olyanok, mint a papír zsebkendő: egyszer használatosak. Felszámolással vezetik ki őket a gazdaságból, amikor már nincs rájuk szükség. Mindeközben százmilliárdokban mérhető kárt okoznak a magyar államnak.

Sipos Anett
2011. 09. 21. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Mára Magyarországon külön iparággá vált a fiktív cégek alapítása, majd eltüntetése. Komoly bűnözői körök épülnek erre a tevékenységre. Az ilyen „eldobható” cégek megalapítása hálózatszerűen működik, a legvégső csápok egy része a fővárosban az egykori Moszkva térre, a Keleti pályaudvarhoz és a Blaha Lujza térre vezet. Ezeken a helyeken minimális anyagi ellenszolgáltatásért begyűjtik a hajléktalan, lecsúszott egzisztenciájú emberek személyi igazolványát, majd cégeket alapítanak a nevükre. Ezek a vállalkozások úgynevezett alászámlázó cégek lesznek, amelyek egy legálisan működő vállalatnak segítenek megspórolni 25 százalékos áfát. Mindezt úgy, hogy a hajléktalanok nevére íratott cégekkel keresztbe-kasul számlázzák az árut, amit aztán ennyivel olcsóbban ad el a nagyvállalat a piacon – mondja Vankó László, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) bűnügyi főigazgatója. Az adócsalás gyanújával indult több ezer nyomozás többségénél az derül ki, hogy ilyen strómanokra alapított cégek működnek közre a bűncselekmények elkövetésénél.
A korábban sem rózsás helyzeten a bűnügyi főigazgató szerint csak tovább rontott az egynapos cégbejegyzés lehetőségének bevezetése. Ma egy cégbíró csupán tudomásul veheti a kérelmet, nem ellenőrizheti, nem tagadhatja meg a cég bejegyzését. Ez tarthatatlan helyzet. Van olyan európai ország – például Németország, Liechtenstein vagy éppen Hollandia –, ahol az adóhatóságnál kell kérelmezni ezt az eljárást. Itt azonban előzetes szűrőn esik át a beadvány, és ha a megelőző eljárás során a cég alkalmasnak minősül arra a tevékenységre, amire szánják, engedélyezik a bejegyzését. Ha a magyar adóhatóság is megkapná ezt a kockázatelemzési lehetőséget, nagy részben kiszűrhetővé válnának az adóelkerülésre, bűnözésre létrehozott társaságok. Egy képzetlen hajléktalan – akinek jó pár éve nincs állandó lakhelye, nem fizet személyi jövedelemadót, volt több büntető- vagy polgári ügye, amelyben elmarasztalták – ilyen körülmények között nyilván nem tudna megalakítani egy export-importra szakosodott kft.-t vagy egy tanácsadó, pályázatíró céget.
A NAV javaslata szerint a cégbejegyzést megelőző eljárást az adóigazgatás részévé kellene tenni, mert tarthatatlan állapot, hogy a nyomozó hatóság utólag loholjon a szinte biztosan elérhetetlen emberek után, akiknek a nevére létrehozott gazdasági társaságok évente több száz milliárd forintos kárt okoznak az államnak. A gazdasági bűncselekményekkel foglalkozó bűnügyi szakemberek szerint ennek érdekében jogszabály-módosításra lenne szükség.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.