A jelenlegi diákhitelezési rendszer fenntartása mellett a Diákhitel Központ II. létrehozására tesz javaslatot a kormánynak a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). Az új kölcsönt a várhatóan már a következő tanévben bevezetendő önköltséges képzésen tanuló diákok vehetnék igénybe a képzési költségük kifizetésére – derül ki a lapunk birtokában lévő, a nemzetgazdasági tárca által készített jelentésből, amelyet információink szerint holnap tárgyal a kormány.
Ismeretes: a készülő új felsőoktatási törvény legutóbbi koncepciója a Széll Kálmán-terv alapján a jövőben kétféle finanszírozású képzést engedélyezne: az államilag finanszírozott, ingyenes képzést és az önköltséges képzést.
*
A jelenlegi költségtérítéses képzést – vagyis amikor a hallgatók képzési költségeiknek csak egy részét fizetik meg – fokozatosan kivezetnék a rendszerből. Az önköltséges képzés esetében ezzel szemben a hallgatóknak a teljes képzési költséget meg kell fizetniük. Ez a jelenlegi képzési költségek többségének emelkedéséhez vezet majd, márpedig a magasabb összegű tandíjakat kevesebben képesek kifizetni.
A gazdasági tárca annak érdekében javasolja a Diákhitel Központ II. létrehozását, hogy minden hallgatónak esélye legyen részt venni az önköltséges képzésben is, függetlenül attól, hogy milyen az anyagi háttere. Az újfajta diákhitelt kizárólag azok igényelhetnék, akik az önköltséges képzésen tanulnak. A hitelből kimondottan a képzési költségeket lehetne előfinanszírozni. A megelőlegezett összeget közvetlenül a felsőoktatási intézménynek folyósítanák.
A Diákhitel Központ II. állami tulajdonú, nem nyereségorientált szervezetként működne, tulajdonosa a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. lenne. Bár az anyag több lehetőséget is felvázol a működtetést illetően, a költségek és az államadósságra gyakorolt hatások alapján a gazdasági tárca azt javasolja a kormánynak, hogy a Diákhitel Központ II. a tőkepiacról vonja be a forrásokat, amihez az állam kamattámogatást biztosít. Ez lényeges különbség a jelenleg is működő diákhitelrendszerhez képest, hiszen annak keretében az állam nem biztosít kamattámogatást.
A dokumentum leszögezi: jelenleg még nem ismert az önköltség pontos összege, annak becsült öszszege a jelenlegi költségtérítéses képzési költség kétszerese. Ez a tanítóképzés esetében évi nyolcszázezer, a jogi képzés tekintetében évi egymillió, a műszaki képzések esetében évi 1,2 millió forintos képzési költséget jelentene. A gazdasági tárca számításai szerint a képzési költségekre felvett kölcsön legkisebb összege három éves képzés esetén 2,5 millió forint, átlagos összege 4,5 millió forint lenne, 1 százalékos kamattal számolva.
A kamat a tervek szerint lényegesen alacsonyabb lenne a jelenlegi diákhitel átlagos kamatánál, amely most 8 százalék. Az állam a kamattámogatás keretében ugyanis átvállalná a terhek egy részét az adósok helyett, könnyítve ezzel a visszafizetést. A kamattámogatás mértékének függvényében az adósoknak egy–öt százalék közötti kamatot kellene megfizetniük.
A törlesztés a diploma megszerzése után kezdődne, amely történhetne jövedelemarányosan és fix részlettel is. Húszéves futamidővel, fix részlettel, átlagos, 4,5 millió forintos kölcsönnel számolva a dokumentum szerint a hallgatók havi
20 700–29 700 forintos törlesztő- részlettel számolhatnának attól függően, hogy az egykori hallgatók által fizetendő kamat 1, 3 vagy 5 százalék lesz-e. Meghatározott idejű nemfizetés esetén a szerződést felmondanák, és a tervek szerint adók módjára behajtandó köztartozásként kezelnék. A tervezet felveti azt is, hogy a hazai munkavállalás ösztönzése érdekében szankcionálják, ha valaki hosszabb ideig külföldön vállal munkát. Lehetőség szerint az így eljárókat az állami kamattámogatás visszafizetésére köteleznék, és figyelmeztetnek, hogy a nemzetközi behajtási jogsegély nem terjed ki a diákhitelre, így a külföldi munkavállalás esetén bizonytalanná válhat a tartozás behajtása.
origo.hu
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése
