Korábban több internetes lap is arról írt, hogy „megszületett” az Alkotmánybíróság határozat-tervezete a magánnyugdíjpénztárakat érintő törvényről. – Szó sincs újonnan született tervezetről. A hétfői napirenden szereplő javaslatot már július 12-én is tárgyalta a testület – mondta lapunknak Sereg András. Az AB sajtófőnöke a dokumentum tartalmáról nem árult el részleteket. Sereg arra hivatkozott, hogy folyamatban lévő ügyet nem kommentálhat.
Hírek szerint a tervezet megsemmisítené a törvény azon pontját, amely megvonja az állami nyugdíjjogosultságot a magánkasszáknál maradt tagoktól. Veszélybe kerülhet az a rendelkezés, amely a munkáltatói nyugdíjjárulékot átnevezte nyugdíj-hozzájárulássá. Paczolay Péter AB-elnök sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta ezeket a híreket.
*
Hozzá hasonlóan tegnap Sereg András sem tudta megmondani, hétfőn döntés születhet-e a határozattervezet ügyében. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a tervezet szövege változhat. A döntés elhúzódása azért sem zárható ki, mert néhány nappal később, szeptember 1-jén öt új taggal bővül a testület, s az ő szavazatuk döntően befolyásolhatja a végleges döntést.
Korábban megírtuk: bárhogy is határozzon az AB e kérdésben, gyakorlati szempontból az nem változtat a kormány által elindított nyugdíjreform irányán. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője egy múlt heti televíziós műsorban azt mondta, „a kormány nem változtat a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos szabályokon”. A kormányfő pedig már február 2-án leszögezte, „a hazai nyugdíjrendszer végleges formát öltött, s ezt egy alkotmánybírósági ítélet sem változtathatja meg”.
Ismert, hogy a kormány 2010 októberében indította el nyugdíjvédelmi programját, amelynek eredményeképpen a magán-nyugdíjpénztári tagok 97 százaléka döntött január 31-ig úgy, hogy visszalép az állami rendszerbe. Eközben 190 olyan beadvány érkezett az AB-hez, amelyben – többek között a Stabilitás Pénztárszövetség és az MSZP – azt kérték, hogy vizsgálja meg a testület a magán-nyugdíjpénztárakra vonatkozó törvénymódosítások alkotmányellenességét. Első körben az AB azt térképezte fel, hogy egyáltalán maradt-e hatásköre a magánkasszákat érintő ügyek vizsgálatára. Erre azért volt szükség, mert a 98 százalékos különadó tavaly októberi bevezetésekor az Országgyűlés elfogadta azt a fideszes törvénymódosító javaslatot, amely az adózással, járulékokkal kapcsolatban, illetve a költségvetést érintő kérdésben szűkítette az AB jogkörét.
origo.hu
Egy Soros-közeli cég bukkant fel Magyar Péter egymillió lépéses akciója mögött
