UNESCO: magyar várományosok

Három nyomokban még élő népszokás, a farsangi tikverőzés, a húsvéti Emmausz-járás és a pünkösdi templomdíszítés került fel idén a szellemi kulturális örökség hazai listájára. Mende, Moha és Bóly települések közösségei mostantól a szellemi kulturális örökség részeként ápolják tovább hagyományukat, amelyeket szeptember 16-án, a kulturális örökség napjainak megnyitóján Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter iktat majd be hivatalosan a nemzeti jegyzékbe Székesfehérváron.

A matyó örökség, a busójárás, de még a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya is szerepel abban a nemzeti jegyzékben, amely az UNESCO szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezménye alapján jött létre Magyarországon 2008-ban. Az itt felsorakoztatott szellemi értékek közül válszt ki a nemzeti bizottság olyan jelölteket, akiket Magyarország felterjeszt az UNESCO-listára. Az egyezmény kimondja, hogy minden részes államnak feladata a saját szellemi örökségének azonosítása és nyilvántartása: erre szolgál a nemzeti jegyzék, ahová bármilyen közösség jelölheti a maga szellemi-kulturális örökségét.
Idén a Mendei Evangélikus Egyházközség, valamint Bóly és Moha lakossága jelölte saját egyedülálló szokásait a Szellemi kulturális örökség igazgatóságát működtető Szentendrei Szabadtéri Múzeum szakembereinek segítségével.
Bólyon a húsvéti ünnepkörhöz kötődik az Emmausz-járás több száz éves hagyománya, amelyet még a törökdúlás után betelepített német lakosság honosított meg. A szőlőtermeléssel egy időben a pincesorok közé egy kálváriadombot is emeltek, kápolnával: mivel a húsvéthétfői mise után gyakran megesett, hogy a férfiak ottfelejtették magukat a pincesoron, ezért – hogy ne maradjanak felügyelet nélkül a boroshordók társaságában – előbb-utóbb az aszszonyok és az egész család kitelepült a húsvéti ételekkel a szőlőbe, és ilyenkor egymás pincéjét látogatták az emberek. A kilencvenes években Bóly környékén telket vásárolt „újnémet” lakosok is zökkenőmentesen átvették a helyi szokást, így az máig virágzik. Éppen úgy, mint a Pest megyei Mende községben fennmaradt pünkösdi templomdíszítés, amikor zöld ágakkal, hímzett terítőkkel és virágokkal díszíti fel az evangélikus gyülekezet a templomot.
A Fejér megyei Moha egy farsangi szokást terjesztett fel sikerrel a listára. A farsang utolsó napján tartott tikverőzés manapság is népszerű közösségi esemény: a fiúk jelmezekbe öltözve gyűjtenek adományokat, a kormozóbohóc pedig korommal keni össze nemcsak az embereket, hanem a tyúkokat is, este pedig közös tojásrántotta-vacsorával zárul a jelmezes-kormozós felvonulás, amely eredetileg termékenységi rítus volt.