Hatvan évvel azután, hogy a községet megszállták a szovjet katonák, könyvbemutatót tartottak Zebegény hagyományőrző polgárai. Az idegen megszállás következtében mindenét elveszítő gróf Károlyi Lászlóné (született Apponyi Franciska grófnő) emlékalbumát ajánlották az utókor figyelmébe. A Napraforgó-emlékalbumot. Nem akármilyen történetet elevenít fel ez a számos amatőr fotóval, újságcikkmásolattal illusztrált kötet: annak az arisztokrata hölgynek a tevékenységét, aki a Duna menti kis település szegény sorsú gyermekei számára – a rang- és korkülönbséget eltörölve – köztársaságot alapított. Virágköztársaságot. Olyan államformát, amelyben mindenkinek virágneve volt (a kegyelmes grófné titulus helyett Károlyinénak ez a megszólítás dukált: Napraforgó), és ahol Petőfi Sándor sorai írták elő az állampolgári teendőket: „Szeresd a virágot / És ne féltsd szívedet, / Mert ki a virágot szereti, / Rossz ember nem lehet!” Méltatói szerint köztársaságának alapgondolatát Don Bosco, Szent Erzsébet és gróf Apponyi Albert példájából merítette a sokak szemében hóbortosnak tűnő asszony. Az Árpád-házi királylánytól a szegények istápolásának erkölcsi parancsát tanulta, a szaléziánusok rendjét megalapító Don Boscótól meg azt, hogy milyen hatást lehet elérni a gyermekek fejlődésében a megfelelően kiválasztott közösségi foglalkozásokkal és játékokkal. Apponyi gróftól pedig, aki meghonosította hazánkban a madarak és fák napját, az élővilág megismerésére s tiszteletére összpontosító pedagógia jellemformáló erejébe vetett hitet vette át.
Napraforgónak nem ez volt az egyetlen nagyszabású jótékonysági akciója. Ő volt az első, aki csecsemőotthont alapított a szegény sorsú megesett lányok újszülöttei számára, és az ő nevéhez fűződik a fóti Suum cuique (Mindenkinek a magáét) nevű lakótelep megépíttetése is. (Egyiket is, másikat is hol finom, hol gyilkos iróniával ábrázolta Zilahy Lajos A Dukay család című regénytrilógiájában.) E létesítmények emlékét azonban nem őrzi akkora gonddal az utókor, mint a Duna-parti gyermekparadicsomét. Napraforgó „virágtársaiban”, úgy tűnik, olyan életre szóló nyomokat hagytak a grófné rendezvényei – az általa szervezett kirándulások, sportesemények, nyelvtanfolyamok, kézimunkaórák, botanikai gyűjtőkörutak –, hogy még utódaik is kötelességüknek érzik megörökíteni s továbbadni mindazt, ami az egykori szervezetből fennmaradt.
Sok is meg kevés is ez a hagyaték, mementónak azonban éppen elegendő. Állnak még a házak, amelyek a közel másfél évtizedes akció színteréül szolgáltak, megvan a zászló, némelyik tagsági igazolvány, pár magánlevél és a historia domus Károlyinéra vonatkozó feljegyzései a falu plébániáján. Ám ezeknél jóval többet ér az a temérdek élmény, tudás és tapasztalás, amelyet Napraforgó védencei a harmincas években a grófnőből lett „köztársasági elnök” oldalán felcsipegettek. Jó játékok közben tanulták meg a virágnevűek, hogy szegényen is lehet boldognak lenni, kiváltképpen, ha képes gyűlölködés nélkül élni az ember gyereke. Olyan leckék voltak ezek Napraforgó kis pártfogoltjai számára, amilyenekkel sem akkor, sem később nemigen szolgált a virágköztársaság határain túli valóság.
A nagyvilág is odafigyelt rájuk. A fővárosi lapok terjedelmes képes riportokban számoltak be a zebegényi gyermekprogramokról, de a külföldi újságírók is elég sűrűn látogatták Napraforgó birodalmát. Az ő közreműködésükkel indította be – ma úgy mondanánk – faluturizmusát a leleményes grófné, amikor megcsappant családi járandóságából már nem tudta fedezni „köztársaságának” a költségeit. Számításai beváltak, vendégkönyvek sora tanúsítja, ki mindenki szállt meg a „Virágtelepen”. (Somerset Maugham is többek között…)
A könyvet, amely e napraforgós történeteket tartalmazza, Károlyiné egyik kis védencének gyermeke hozta tető alá, Paulisineczné Willem Vera. Jó munkát végzett. Helytörténeti kutatásai országos érdeklődésre számíthatnak, bevonultatott ugyanis a magyar históriába végre egy rokonszenves arisztokratát, akit Károlyinak hívtak.
(Paulisineczné Willem Vera: Napraforgó-emlékalbum. Sonnenblumen Hagyományőrző Alapítvány, Zebegény, 2004. Ármegjelölés nélkül)
origo.hu
Megszületett a bérmegállapodás, mutatjuk, hogy mennyi lehet a jövő évi minimálbér
