Meglepően őszinte, ám a devizahiteles adósok szempontjából annál aggályosabb tanácskozást folytatott tavaly áprilisban a Pécsi Törvényszék és a Pécsi Ítélőtábla bírói kara a devizahiteles-perek kimeneteléről – értesült lapunk. Bár a devizakonferencián készült jegyzőkönyv a közelmúltban még megtalálható volt a bíróság honlapján, nemrég rejtélyes okból eltávolították. Információink szerint azért, mert a dokumentum hatalmas felháborodást váltott ki a pereskedő devizahitelesek körében, akik között futótűzként terjedt a konzultáció leirata. A Magyar Nemzet birtokába került anyagból kitűnik: az adósok indulata nem alaptalan, némely bírák állásfoglalása ugyanis könnyen megrendítheti a pártatlan és részrehajlás nélküli bíráskodásba vetett bizalmat.
– Ami a devizaalapú kölcsönszerződések érvénytelenségét illeti, sok érvénytelenségi jogcímet, amivel a nehéz helyzetbe került adósok próbálkoztak, a jelenlegi tudásunk alapján már ki tudunk lőni – ilyen és ehhez hasonló megállapításokat tett a Pécsi Ítélőtábla egyik bírája, aki a devizaperek következményeiről tartott előadást. Baranyabán Judit amellett, hogy a jogvédelmet kereső adósok érveire olyan „próbálkozásként” tekint, amit „ki kell lőni”, kendőzetlenül beszélt arról is, hogy a hitelszerződéseket érvényessé kell nyilvánítani, annak ellenére, hogy ez „nem találkozik az adósok érdekeivel”.
– Meggyógyítjuk ezeket a szerződéseket, és ez esetben úgy kell tekinteni ezekre, mintha már a kezdetektől a bíróság által orvosolt tartalommal jöttek volna létre – szögezte le a bíró. Arról is beszélt, hogy ha mégsem sikerülne érvényessé nyilvánítani a hitelszerződést, akkor hatályossá kell nyilvánítani, amivel viszont nem „orvosolnak semmit”. Mint mondta, „itt már csak a kegyelemdöfést adjuk meg, vége a történetnek, csak az elszámolást kell elvégezni”. Az ugyanakkor nem derült ki, hogy az említett kegyelemdöfést miként kell megadni a devizahiteles-szerződések esetében.
A különös kijelentésekkel kapcsolatban lapunk megkereste a Pécsi Ítélőtábla, egyben a Magyar Bírói Egyesület elnökét, akinél főként arról érdeklődtünk, hogy nem tartja-e problémásnak az elhangzottakat. Makai Lajos közölte, az előadások egy szakmai tanácskozáson hangzottak el, amelyek – a dolog természeténél fogva – nélkülözik a bírói ítéletekben megszokott szabatosságot, ám néhány szerencsétlen megfogalmazást leszámítva nem lát kivetnivalót az elhangzottakban. Az adósok szempontjából aggályos kifejezésekkel kapcsolatban elmondta azt is, hogy azok a devizahiteles-törvények, amelyek alapján el kell bírálni a szóban forgó hitelszerződéseket, nem „adóspártiak” feltétlenül, így jogértelmezésük sem lehet az. Utóbbi mondatot egyébként később töröltetni akarta lapunknak adott nyilatkozatából Makai Lajos, ám ez a kijelentés a devizahitelesek szempontjából kulcsfontossággal bír. Ugyanis a bíróság elnökének szavaiból úgy tűnik, hogy az Országgyűlés által alkotott devizahiteles-törvények az adósok számára előnytelenek, noha a Fidesz–KDNP-kormányzat nem győzte hangsúlyozni, hogy megmentették a devizahiteleseket.
Makai Lajos beszélt arról is, hogy mindezektől függetlenül tudnak pártatlanul dönteni a bírók, egyébként szerinte sem az adósok, sem pedig a pénzintézetek javára nem könnyebb ítéletet hozni. Kérdésünkre hozzátette, hogy a konferencia jegyzőkönyve azért került le a honlapról, mert azóta sok minden megváltozott, sok megállapítás már elavult. Az ügyben természetesen – mások mellett – megkerestük az Országos Bírósági Hivatalt is, arról érdeklődve, várható-e, hogy a szervezet vizsgálatot indít a konferencián elhangzottak miatt, azonban a hivataltól a Pécsi Ítélőtáblához irányítottak kérdéseinkkel.
Reagált viszont az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum, amely „megdöbbenéssel fogadta a pécsi konferenciának a pénzügyi fogyasztóvédelmi jog ismeretének teljes hiányát” tükröző megállapításait. Az egyes bírókat tömörítő szervezet szerint az elhangzottak egy része vállalhatatlan, és a konferencia jegyzőkönyve az úgynevezett bírósági igazgatás és belső tájékoztatás hosszú ideje megfigyelhető fogyatékosságainak állatorvosi lova egyben. Hozzátették, szerintük egyetlen bíró, bírósági vezető sem engedheti meg magának – bármilyenek is a devizahiteles-szerződésekkel kapcsolatos jogi nézetei –, hogy saját szempontjait tartsa szem előtt, miközben adósok tízezreit fenyegeti a hajléktalanság réme.
Ugyanakkor nem ez az első eset, ami kétségessé teszi némely bírók pártatlanságát a devizahiteles-eljárásokban. Tavaly szintén lapunk hozta nyilvánosságra Wellmann György levelét, amit a Magyar Bankszövetségnek írt. A Kúria Polgári Kollégiumának vezetőjénél egy bírósági ítélet miatt panaszkodott a pénzügyi szakmai szervezet, mire a főbíró azt közölte, hogy a Kúria tanácsa által korábban hozott – a bank számára kedvezőtlen – ítéletet nem tartja iránymutatónak a bíróság. Ezután intézkedett, hogy a szóban forgó határozatot távolítsák el a bírói testület honlapjáról, és megígérte a bankároknak, hogy az a tanács, amelyik az ítéletet hozta, a jövőben igazodni fog a Kúria ítélkezési gyakorlatához. Wellmann György lapunknak azt is kifejtette, hogy nem feltétlenül nevezné jogászoknak azokat az ügyvédeket, akik a devizahiteles adósokat képviselik a bíróságon. A bíró az adott levelezést egyáltalán nem tartotta aggályosnak, további kérdéseinket pedig válogatott sértegetések kíséretében azzal hárította el: csupán magánemberként mondta el a véleményét.