Örömforrás – Mazda sportautó teszt
Kevés autóban mondunk le boldogan a helyről, a kényelemről, a praktikumról és az erőről, de az MX-5-ös ilyen. Negyedszer is – olvasható az Autó-Motor cikkében.
Két betű, egy szám. A mágikus kombináció hallatán a benzinvérűek nem látnak mást, csak lila ködöt, hozzájuk szólni nem érdemes, már csak a keresztbe-kasul csúszkálás és a gumi szaga tudja lekötni a figyelmüket. Első dolguk lenyitni a vászontetőt, másodpercek alatt tudják le az övcsatolásindítás-tükörbe nézés procedúráját, hogy amint lehet, a gázra tapossanak és végre olyan szabadon autózhassanak, mint egykor. Az életében legendává vált MX-5-ösből 1989 óta egymillió példány fogyott, 17 év alatt a Mazdának nem csak Colin Chapman filozófiáját sikerült újra és újra piacképes formába önteni, úgy tudták megújítani a típust, hogy minden (lényeges) maradt a régiben.
Negyedik alkalommal nekiláttak újra feltalálni a 60-as évek brit roadstereit a többi modellnél már sikerrel alkalmazott Skyactiv technológia jegyében. Ugyanazt tették a már eleve kicsi és könnyű MX-5-össel, amit a többi Mazdával: csökkentették a karosszéria és más műszaki részegységek tömegét, mérsékelték a súrlódásokat, hókusz-pókuszok helyett a fizikát és törvényeit kihasználva fejlesztettek a konstrukción.
A teljes cikk ide kattintva érhető el.
