Az örök élet igézetében

Talán nem véletlen, hogy Oroszország az űr igézetében él, s nem a csillagok felé törekszik, mint Amerika. A kozmizmus nevű filozófia eddig kétszer is feléledt Oroszországban, amely sokkal többet ígér, mint a halvány égi pöttyök felkutatását. Az elméletet kidolgozó XIX. századi gondolkodó pedig meglepő kapcsolatban áll az első űrutazóval.

Russian rocket engineer Sergey Korolyov with cosmonauts, Crimea, USSR, c1960. Korolyov (1907-1966) was the leading Soviet rocket engineer and spacecraft designer during the space race between the Soviet Union and the United States in the 1950s and 1960s. (Photo by Fine Art Images/Heritage Images/Getty Images) Fotó: Getty Images

Meglepő módon Fjodorov élete összekapcsolódott egy másik korszakalkotó gondolkodóval, Konstantin Ciolkovszkijjal. A modern űrkutatás atyjaként tartott elméleti kutató dolgozta ki a rakétaelv matematikai alapját, híres egyenletét 1897. május 10-én írta le. 

Konstantin Ciolkovszkij. Fotó: AFP/Collection Roger-Viollet 

Ciolkovszkij ugyanabban az isten háta mögötti településen, Kalugán élt, mint Fjodorov, s ugyanúgy élete java részét egy faházban gondolkodva töltötte. Ciolkovszkij kutatásainak eredményeit csak halálát követően tudták használni. A második világháborút követően Wernher von Braun, a náci Németország vezető rakétamérnökének szállásán megtalálták Ciolkovszkij tanulmányait, amelyből feltehetően sokat merített azt követően is, hogy Amerikába költözött, és ott dolgozott az űrprogramon. Ciolkovszkij munkáit sokat forgatta az említett Szergej Koroljov és az űrprogram másik vezető mérnöke, Valentyin Glusko. Őt az NKVD szintén letartóztatta és a Gulágra küldte, Koroljov pedig később megtudta, hogy azzal kell együtt kidolgoznia az űrprogramot, akinek vallomása alapján őt Kolimára vitték. Koroljov ügyének újratárgyalását egyébként Andrej Tupoljev, a híres repülőgép-tervező, Koroljov mentora érte el, aki szintén megjárta a börtöntáborokat, az első lökhajtásos repülőgépét egy saraskában tervezte meg. Az épület ma is létezik, emléktábla jelzi, hogy itt dolgozott a terveken a korszakalkotó mérnök, csak az nem, hogy ezt egy kényszermunkatáborban csinálta.

A Tu–2-es bombázó, Anton Tupoljev sorsfordító remeke. Fotó: Stoyanh

Fjodorov eszméi megihlethették azokat, akik a szovjet űrprogramban dolgoztak, bár valódi bizonyítékok nincsenek és nem is igen lehetnek. 

Fjodorov egyébként hivatalosan nem ezen a néven született. Ő ugyanis egy herceg törvénytelen gyermeke volt, így a keresztapja nevét viselte. A szóban forgó herceg pedig Pavel Ivanovics Gagarin volt. Nem tudjuk, hogy milyen kapcsolat lehet Jurij Gagarin és Nyikolaj Fjodorov Gagarin között, de ilyen véletlenek nem nagyon szoktak történni.

Borítókép: Szergej Koroljov, a szovjet űrprogram vezetője az űrhajósjelöltekkel (Fotó: Getty Images)