Horn: A magyarok többsége igent mond az EU-ra

Horn Gyula szerint a szombati EU-népszavazáson a választásra jogosult magyar állampolgárok 60-65 százaléka formál majd véleményt, s az igen szavazatok száma elérheti a 80 százalékot.

MNO
2003. 04. 10. 15:59
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A volt miniszterelnök erről csütörtökön beszélt Debrecenben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat EU Információs Központjában tartott kampányzáró sajtótájékoztatón. Tapasztalatait összegezve a szocialista politikus kijelentette: az embereket elsősorban az érdekli, milyen életkörülmények várnak rájuk az unióban, hogyan alakulnak majd a bérek, az árak, a nyugdíjak. A volt kormányfő fontosnak nevezte, hogy valamennyi parlamenti párt, ha különböző hőfokkal is, de kampányolt az uniós csatlakozás mellett. Ugyanakkor jelentős kérdésnek tartja, hogy mi lesz a népszavazást követően. – Bízom benne, hogy létrejön a pártok között a nemzeti egyetértés minimuma az elkövetkező időszak tennivalóit illetően – fogalmazott a volt miniszterelnök.

A tennivalók sorában elsőként az uniós támogatások fogadására alkalmas infrastruktúra kiépítését jelölte meg. Elmondta: ez már az elmúlt években megkezdődött, de ami például a SAPARD ügyében történt, az érthetetlen; emiatt 25 milliárd forinttól esett el az ország.
Beszámolt arról is, hogy az EU-monitoring rendszeresen értékeli az infrastruktúra kiépítését; az utolsó értékelés november 5-én lesz, addig intenzív munkára van szükség. Az exminiszterelnök a tennivalók között sorolta a jogharmonizáció befejezését. Szavai szerint 40 körüli azoknak a törvényeknek a száma, amelyeket 2004. április végéig módosítani kellene.

- Ezek között van mintegy 10 törvénycsomag, amelyek közül öt kétharmados többséget igényel – mondta. Hozzátette: ezek megszavazása tekintetében szeretné, ha létrejönne a nemzeti konszenzus minimuma. Horn Gyula imponáló eredménynek tartja az Európai Parlament szavazását a bővítésről, s Magyarország támogatottságát. Figyelemreméltónak és az elmúlt 10 év legfontosabb javaslatának nevezte a jövőt tekintve az alkotmányozó konvent azon kezdeményezését, hogy az EU-tagállamok minden állampolgára kettős állampolgár legyen. – A nemzeti és az EU-állampolgárság annyit jelent, hogy a leendő 25 tagállam valamennyi polgára egyenjogú lesz az unióban – fűzte hozzá.

A volt miniszterelnök végül arról beszélt, hogy a mostani bővítés különbözik a korábbiaktól. Mint hangsúlyozta, a korábban felvett országok eggyel feljebb léptek a piacgazdaságban, de Kelet-Közép-Európának teljes átalakulást kellett végrehajtania ahhoz, hogy alkalmassá váljon az uniós tagságra. Délután Horn Gyula Vámospércsen kampányzáró lakossági fórumon vett részt, ahol Hajdú-Bihar megye hozományát tartalmazó listát nyújtottak át neki azzal a kéréssel: vigye magával az athéni szerződésaláírásra, s ott kézjegyükkel hitelesítsék a dokumentumot a hivatalos magyar küldöttség tagjai, s ha lehet a befogadó országok képviselői is.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.