A volt miniszterelnök erről csütörtökön beszélt Debrecenben a Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat EU Információs Központjában tartott kampányzáró sajtótájékoztatón. Tapasztalatait összegezve a szocialista politikus kijelentette: az embereket elsősorban az érdekli, milyen életkörülmények várnak rájuk az unióban, hogyan alakulnak majd a bérek, az árak, a nyugdíjak. A volt kormányfő fontosnak nevezte, hogy valamennyi parlamenti párt, ha különböző hőfokkal is, de kampányolt az uniós csatlakozás mellett. Ugyanakkor jelentős kérdésnek tartja, hogy mi lesz a népszavazást követően. – Bízom benne, hogy létrejön a pártok között a nemzeti egyetértés minimuma az elkövetkező időszak tennivalóit illetően – fogalmazott a volt miniszterelnök.
A tennivalók sorában elsőként az uniós támogatások fogadására alkalmas infrastruktúra kiépítését jelölte meg. Elmondta: ez már az elmúlt években megkezdődött, de ami például a SAPARD ügyében történt, az érthetetlen; emiatt 25 milliárd forinttól esett el az ország.
Beszámolt arról is, hogy az EU-monitoring rendszeresen értékeli az infrastruktúra kiépítését; az utolsó értékelés november 5-én lesz, addig intenzív munkára van szükség. Az exminiszterelnök a tennivalók között sorolta a jogharmonizáció befejezését. Szavai szerint 40 körüli azoknak a törvényeknek a száma, amelyeket 2004. április végéig módosítani kellene.
- Ezek között van mintegy 10 törvénycsomag, amelyek közül öt kétharmados többséget igényel – mondta. Hozzátette: ezek megszavazása tekintetében szeretné, ha létrejönne a nemzeti konszenzus minimuma. Horn Gyula imponáló eredménynek tartja az Európai Parlament szavazását a bővítésről, s Magyarország támogatottságát. Figyelemreméltónak és az elmúlt 10 év legfontosabb javaslatának nevezte a jövőt tekintve az alkotmányozó konvent azon kezdeményezését, hogy az EU-tagállamok minden állampolgára kettős állampolgár legyen. – A nemzeti és az EU-állampolgárság annyit jelent, hogy a leendő 25 tagállam valamennyi polgára egyenjogú lesz az unióban – fűzte hozzá.
A volt miniszterelnök végül arról beszélt, hogy a mostani bővítés különbözik a korábbiaktól. Mint hangsúlyozta, a korábban felvett országok eggyel feljebb léptek a piacgazdaságban, de Kelet-Közép-Európának teljes átalakulást kellett végrehajtania ahhoz, hogy alkalmassá váljon az uniós tagságra. Délután Horn Gyula Vámospércsen kampányzáró lakossági fórumon vett részt, ahol Hajdú-Bihar megye hozományát tartalmazó listát nyújtottak át neki azzal a kéréssel: vigye magával az athéni szerződésaláírásra, s ott kézjegyükkel hitelesítsék a dokumentumot a hivatalos magyar küldöttség tagjai, s ha lehet a befogadó országok képviselői is.

Magyar Péter újabb agrárszakembere állt ki Ukrajna uniós csatlakozása mellett