A vártnál jelentősebben nőtt a háztartások által felvett lakáscélú és szabad felhasználású hitelek száma. Ennek egyik oka az ügynökök egyre erősödő aktivitása lehet – állítja a Magyar Nemzeti Bank felmérése. A pénzintézetek is aggódnak amiatt, hogy erősödik az üzletkötői jutalékok körüli verseny, mivel ez nem az ügyfelek érdekeit szolgálja. Az idén felvett hitelek jelentős része nem az újabb összegek felvételén alapult, a kölcsönök szaporodása csupán látszólagos – állítják a bankok. A szerződések számának növekedése mögött ugyanis gyakran az áll, hogy a korábban felvett forintalapú hiteleket az adósok devizaalapúra váltják át. Vagyis az elégedetlen ügyfelek másik konstrukciót keresnek, például olyat, amelynek törlesztőrészletei kevésbé terhelik meg a pénztárcájukat. A szaporodó hitelátváltások mögött szakértők szerint gyakran az ügynökök állnak, akik minden megkötött szerződés után jutalékot kapnak, tehát az érdekük azt diktálja, hogy minél többen váltsák át a korábbi kölcsöneiket más konstrukciókra. Így az ügynökök kétszer is kereshetnek ugyanazon az ügyfelen, hiszen az első hitel megkötésekor már felvették a bérüket, a korábbi kölcsön átváltásánál pedig újabb jutalékot tehetnek zsebre. A régi, kedvezőtlenebb hitelek átváltásával nem is lenne semmilyen probléma, ha az újabb, gyakran devizaalapú hitelek kockázataival tisztában lennének az ügyfelek – állítják a pénzintézetek munkatársai. A svájci frank és az utóbbi hónapokban terjedő japán jen alapú kölcsönök, amelyekkel az ügyfelek forintalapú hiteleiket váltják ki, több kockázatot rejthetnek magukban, amelyekről az ügynökök nem minden esetben nyújtanak megfelelő tájékoztatást. Előfordul, hogy a rizikók ismertetésekor az ügynökök nem hangsúlyozzák eléggé, hogy a csábító részletek a jelenleg éppen kedvező árfolyamnak köszönhetők, ami folyamatosan változhat, ezért a törlesztés terén kedvezőtlenné is válhat a helyzet. Ez az állítás fokozottan igaz a japán jenre, amelynek árfolyama hajlamos hullámvasútként viselkedni. A kockázatok elkerülésének egyik módja az lehet, ha közvetlenül a bankoktól kérnek segítséget a kölcsönükkel elégedetlen ügyfelek. Mivel a hitel eleve egy adott pénzintézethez kötődik, és a tanácsadók sem kapnak jutalékot, a társaság munkatársainak nem áll érdekükben olyan váltásra ösztönözni az ügyfeleket, amelyre annak valójában semmi szükség sincs – nyilatkozták a pénzintézetek. Arra viszont nem árt odafigyelni, hogy az előbbi állítás csak a kölcsönt finanszírozó bankra igaz, a többiek szívesen átvennék a konkurencia ügyfeleit, akár azon az áron is, hogy a konstrukciókat indokolatlanul kedvezőbb színben tüntetik fel, mint az ügyfél jelenlegi kölcsönét. Lénárd Mariann, a Hitelkárosultak Egyesületének főtitkára szerint a bankoknak jobban oda kellene figyelnie arra, hogy milyen ügynököket alkalmaznak. Jelenleg egy-két napos tanfolyamon képzik ki a hitelközvetítőket, ráadásul a tevékenységükre vonatkozó törvényi szabályozás is kívánnivalókat hagy maga után. – Kérdés, hogy az ügynökök az ügyfelek vagy a bankok érdekeit képviselik – adott hangot elégedetlenségének Lénárd Mariann. A Hitelkárosultak Egyesületéhez rengeteg panasz érkezik a hitelek kiváltásával kapcsolatban – fűzte hozzá. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) évente 25-30 olyan beadvány érkezik, amelyekben konkrétan az ügynökök tevékenységét kifogásolják. Ám a problémás esetek száma a piacon jóval nagyobb lehet, hiszen legtöbben a bankokat és nem a közvetítőket hibáztatják – nyilatkozta lapunknak Binder István, a PSZÁF szóvivője, aki hozzátette: nem megfelelő tájékoztatás esetén a pénzintézetet terheli a felelősség, már csak azért is, mert az ügyfél az esetek egy részében nem a közvetítővel, hanem a bankkal köti meg a szerződést. A hitelközvetítő vétsége esetén ezért a felügyelet a pénzügyi intézménnyel szemben is szankciót alkalmazhat.
Csécsi László
