Normakontrollt szeretne a TASZ a gyűlöletbeszéd-törvényről

Levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet, hogy az államfő – élve alkotmányos jogával – ne írja alá a Polgári törvénykönyvet módosító, a parlament által megszavazott úgynevezett gyűlöletbeszéd-törvényt, hanem kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól – derül ki a TASZ keddi sajtóközleményéből.

MNO
2007. 10. 30. 13:35
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A TASZ a szólásszabadság aránytalan korlátozása miatt, továbbá szakmai és jogpolitikai szempontból is kifogásolja a (hétfőn) elfogadott törvényt” – tartalmazza a szervezet közleménye. Mint írták, ha a köztársasági elnök mégis aláírja a törvénymódosítást, úgy ők fognak alkotmánybírósági indítványt előterjeszteni a Ptk.-módosítás ügyében.

A jogvédő szervezet már a jogszabály-módosítás elfogadása előtt kifejtette álláspontját a tervezetről és ezt az országgyűlési képviselőkhöz is eljuttatta. Október közepén egy budapesti sajtóbeszélgetésen a gyűlöletbeszéd szankcionálására vonatkozó törvénymódosítási javaslatot szakmailag elhibázottnak nevezték a szervezet tagjai.

A TASZ ügyvivője, Schiffer András akkor úgy fogalmazott, hogy a Ptk. tervezett módosítását „pártpolitikai célokat szolgáló barkácsolásnak” tartják. A TASZ interneten is olvasható állásfoglalása az akkor még tervezett változtatásokat alkotmányossági, szakmai-jogdogmatikai és jogpolitikai szempontból is elhibázottnak nevezte. Szerintük a javaslat a polgári jog eszköztárával kívánja szankcionálni az úgynevezett gyűlöletbeszédet, egyúttal korlátozni a szabad véleménynyilvánítás jogát.

A Polgári törvénykönyv gyűlöletbeszéddel kapcsolatos módosítása értelmében a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti különösen az a nyilvános, súlyosan sértő magatartás, amely faji hovatartozásra, nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozásra, vallási vagy világnézeti meggyőződésre, szexuális irányultságra, nemi identitásra vagy a személyiség más lényegi vonására irányul, és emberek e vonással rendelkező, a társadalmon belül kisebbségben lévő körére vonatkozik. Az ilyen sérelemmel szemben bárki felléphet, aki megszólítva érzi magát.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.