Tehetetlen kormány, térdig ér a gaz a taszári reptéren

Akadt olyan érdeklődő, aki már komoly tanulmánytervet is készített – nyilatkozta munkájának gyümölcséről Kolber István, a taszári repülőtér hasznosításáért felelős miniszterelnöki megbízott a Somogy megyei Online-nak. Kaposvár viszont számítana a repülőtérre, polgármestere szerint érthetetlen, hogy miért tehetetlenkedik a kormány.

Az amerikaiak után távol-keleti vonal?

Pedig a kilencvenes évek közepén még arról ment a vita, a katonai bázis mellett – a remek adottságokat kihasználandó – létesüljön itt polgári reptér is. Az ötletet az akkor a Somogy megyei közgyűlés elnökeként, ma államtitkári rangban a reptér miniszterelnöki megbízottjaként tevékenykedő Kolber István dobta be a köztudatba, s az idea, ha nehezen is, de végül elfogadtatásra talált honvédelmi körökben is.

– Még az amerikaiak idejötte előtt született az ötlet, s az érkezésükkel még inkább megvalósíthatónak tűnt a vegyes üzemeltetés – emlékszik vissza Kolber István. – Mint a megyei közgyűlés vezetője, 1998-ig foglalkoztam Taszárral, aztán kiestem a körforgásból, s csak tavaly kért fel Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, hogy mint a térség országgyűlési képviselője, vegyem át az ügy irányítását.

Az államtitkár szerint a köztes nyolc év alatt megváltozott a helyzet. A dél-dunántúli régióban például a taszári mellett a pécs-pogányi és az őcsényi reptér is különböző támogatásokat kapott, mindenütt történt fejlesztés, de nem olyan mértékű, amely komoly előrelépést jelentett volna. – Taszáron például felépült a polgári terminál, ám nem tudom, milyen koncepció alapján – mondja Kolber István. – Megszűnt a NATO-tartalékreptér státus is, a Fidesz-kormány ugyanis átvitte Pápára, pedig az ottani bázist akkor nem is használta a Honvédelmi Minisztérium, így sokkal többet kellett rákölteni.

S nem utolsósorban elmentek az amerikaiak, s távozásukban a kaposvári vezetőknek is nagy szerepe volt az állandó terrorfenyegetettség hangsúlyozásával. A katonaság tehát az egyik napról a másikra kivonult, így új helyzet állt elő: már csak a polgári hasznosításban lehetett gondolkodni.

A megyei, a kaposvári és a taszári önkormányzat által megalakított – előbbiek 45-45, míg a község 10 százalékban tulajdonos – Taszár Airport Kht. önállóan azonban nem volt képes lépni: már az őrzés és állagmegóvás is akkora összeget emésztett fel – éves szinten körülbelül húszmillió forintot –, hogy Taszár fontolgatta, eladja a részét. Ráadásul az addig megközelíthetetlenül a puszta közepén álló polgári terminálhoz is csak 2005-ben épült meg az út.

– A miniszteri keretemből biztosítottam több mint százmillió forintot – teszi hozzá Kolber István. – Emellett magyar és angol nyelven elkészült egy megvalósíthatósági tanulmány is, amivel végre ki lehet lépni a nemzetközi porondra, meg lehet szólítani az esetleges befektetőket. A tájékoztató anyag elkészítéséhez a szakemberek áttekintették a repülőtér fizikai, műszaki állapotát, az érintett terület tulajdonjogi viszonyait, felmérték a környék zajszintjét és elkészítették a gazdaságossági elemzést is.

Az azóta eltelt időszakban információink szerint spanyol, német, orosz, angol, kínai és hongkongi befektetőjelöltek is érdeklődtek a reptér iránt. A legismertebbnek a távol-keleti vonal számít, hiszen Gyurcsány Ferenc 2005-ös kínai látogatása során javaslatot tett rá, hogy Magyarország legyen Kína európai gazdasági hídfőállása, logisztikai központja. – Jómagam is tagja voltam a küldöttségnek – folytatja az államtitkár –, s egyből szóba hoztam Taszárt. Azóta már járt is kínai delegáció a reptéren, s akadt olyan érdeklődő, aki komoly tanulmánytervet készített – számol be eredményeiről Kolber.

Kaposvár számítana egy jó repülőtérre

Szita Károly, a taszári reptér újbóli beindításában erősen érdekelt Kaposvár polgármestere viszont úgy véli, bármennyire is szeretné jobbnak láttatni a kormány a taszári helyzetet, az elmúlt öt esztendőben valójában nem történt érdemi előrelépés az ügyben. – Aki járt a területen manapság, láthatja, egyre rosszabb a helyzet – jelenti ki a polgármester. – A honvédség elszállította a légiforgalomhoz szükséges infrastruktúrát, térdig ér a gaz: egyszerűen érthetetlen, miért tehetetlenkedik a kormány. Egyértelmű a helyzet, egy cargobázist kell létrehozni, hiszen ehhez minden feltétel adott. Itt megy el az M9-es gyorsforgalmi út, van iparvágány, közel a kaposvári keleti ipari park. A cargo kiépítésével közel háromezer új munkahely létesülhetne. Éppen ezért nem véletlen, hogy a somogyi megyeszékhely városfejlesztési programjában is kiemelt helyen szerepel a taszári bázis kérdése.

– Aki ránéz a térképre, láthatja: Kaposvár fekvése alapján kitűnő logisztikai központ lehetne – teszi hozzá Szita Károly. – Ehhez három dolog szükséges. Az M67-es, négysávos gyorsforgalmi út, mely összeköt bennünket az autópályával, a Budapest–Gyékényes vasútvonal gyorsvasúttá alakítása és természetesen a taszári reptér. Utóbbi, mely nem is olyan régen még a második legnagyobb és legkorszerűbb hazai repülőtér volt, jelenleg egy gazzal felvert betonplacc. Minél előbb meg kell szüntetni ezt az állapotot, éppen ezért ajánlottuk fel bő esztendeje, hogy egymilliárd forintot fordítunk egy cargobázis kialakítására, ha megkapjuk a terület tulajdonjogát. No és természetesen az állam visszaszállítja a korábban leszerelt légiirányítási technikát. Szita Károly szerint ugyanis a város csak egy működőképes repülőtérrel tudna mit kezdeni.

Pénz nélkül nehéz

Kolber István viszont úgy véli, Kaposvárnak és a megyének együttesen sincs annyi pénze, hogy üzemeltesse a bázist. Az eddig elkészült tanulmányok szerint ugyanis legalább 30-40 milliárd forintnyi fejlesztésre lenne szükség. – Az alapvető nézetkülönbség köztünk a várossal – állítja az államtitkár –, hogy szerintük előbb a repteret kell rendbe tenni, s akkor majd jönnek a befektetők. Szerintem viszont előbb üzleti szempontból vonzóvá kell tenni a területet, munkahelyeket kell teremteni, s ha majd megtelepedtek a különböző vállalatok, cégek, s igény lesz rá, ismét beindulhat a repülőtér. Ettől függetlenül Kaposvár is indulhat a pályázaton, ám idehaza még nem volt példa rá, hogy egy önkormányzat sikeresen működtessen egy repülőteret. Debrecen is éppen most akar megszabadulni a sajátjától...

– Tudjuk, mit akarunk csinálni – mondja Szita Károly –, ám amíg nem a mienk, nincs értelme pénzt ölni a projektbe. Egyelőre az állam a tulajdonos, ha nem tud vele mit kezdeni, ránk számíthat. Bárki, csak jöjjön! Mint ahogyan a taszáriak is állítják, bárki számíthat rájuk, aki megoldást hoz problémájukra. A lényeg, hogy megoldódjanak a dolgok, hiszen a legtöbb veszteség a települést érte az elmúlt években: elmentek a munkát adó amerikaiak, majd a magyar honvédség vonult ki, végül bezárt a bázis.

– Eddig csak költségeink voltak – állítja Pataki Sándor polgármester. – Nagyjából 15-20 millió forint esett ránk a polgári terminál őrzési és állagmegóvási költségeiből. A logika szerint vélhetően valóban előbb cargobázist kellene létrehozni a közel 540 hektáros területen, s a későbbiekben lehetne szó a repülőtér újrabeüzemeléséről, ám ha a sorrend változik, azt is támogatjuk. Csak jöjjenek végre a befektetők! S ez talán az egyetlen, amiben mindenki egyetért...

(sonline.hu)