Lomnici Zoltán: Gyűlöletre nem lehet jövőt építeni

„Magam is vallom, hogy a szélsőséges nézetekkel, megnyilvánulásokkal és cselekedetekkel szemben a társadalmi összefogás a legfontosabb, mert a gyűlöletre nem lehet a jövőt építeni” – írta Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke szerdán Kállai Ernő felkérésére válaszolva. Mint ismert, a kisebbségi ombudsman korábban arra kérte a közjogi méltóságokat, hogy fejtsék ki álláspontjukat a Magyar Gárdával kapcsolatban. Sólyom: Cigányellenes volt a Magyar Gárda felvonulása

Elfogadhatatlannak tartom a roma kisebbség megfélemlítését és megbélyegzését célzó cselekedeteket – írta Kállai Ernő felkérésére válaszolva Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnöke szerdán kelt és a távirati irodához is eljuttatott levelében. Lomnici Zoltán – Sólyom László köztársasági elnökhöz hasonlóan – levélben válaszolt a kisebbségi ombudsmannak, aki arra kérte a közjogi méltóságokat, hogy fejtsék ki álláspontjukat a Magyar Gárdával kapcsolatban. „Magam is vallom, hogy a szélsőséges nézetekkel, megnyilvánulásokkal és cselekedetekkel szemben a társadalmi összefogás a legfontosabb, mert a gyűlöletre nem lehet a jövőt építeni” – fogalmazott levelében a főbíró.

Emlékeztetett: többször is kifejtette, hogy alkotmányellenes és számára elfogadhatatlan az emberek nem, faj, felekezet szerinti hátrányos megkülönböztetése.

Lomnici Zoltán kiemelte: rendkívül fontosnak tartja, hogy az állampolgárok alapvető jogait védő rendelkezések a bíróságok és más hatóságok eljárásában maradéktalanul érvényesüljenek, és meggyőződése, hogy a magyar bíróságok ennek megfelelő gyakorlatot folytatnak. Az ítélkezési tapasztalatok alapján úgy tűnik azonban, hogy a jogellenes, alkotmánysértő cselekmények polgári jogi eszköztárát indokolt áttekinteni – tette hozzá.

„Az az álláspontom, hogy a közösségeket ért sérelem esetén, a közösségek méltóságát súlyosan sértő megnyilvánulások ellen hatékonyabb jogi szabályozásra lenne szükség” – szögezte le a Legfelsőbb Bíróság vezetője, aki erről szóló kezdeményezését eljuttatta az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának elnökéhez.

Emlékeztetett: másfél éve az Alkotmánybírósághoz (Ab) is beadvánnyal fordult az emberi méltósághoz való jog és a szabad véleménynyilvánításhoz való jog együttes értelmezése érdekében. Ez ügyben az Ab még nem hozta meg döntését. „Úgy vélem, a rasszizmus, az antiszemitizmus, az emberek nem, faj, felekezet szerinti hátrányos megkülönböztetése ellen fel kell emelni a szavunkat, de legalább ennyire fontos, hogy konkrét lépések is történjenek” – fogalmazott levelében Lomnici Zoltán. Hozzáfűzte: kezdeményezései ezt a célt szolgálták.

(MTI)