A KDNP szerint a rákbetegek kezelésének adminisztratív gátat szab az egészségbiztosítási törvény, mert ezen betegek mintegy 40 százalékát szükségszerűen több egészségbiztosítási pénztár területén látják majd el, így az évi egy átlépés biztosítása számukra a gyógyulást veszélyezteti – mondta Soltész Miklós a Nagy Kálmánnal közösen tartott sajtótájékoztatón.
Nagy Kálmán azt mondta, módosító javaslatuk lényege, hogy a daganatos, illetve rosszindulatú vérképző szervi betegségben szenvedő pénztártag írásbeli bejelentése alapján évente több alkalommal is átléphessen egyik pénztárból a másikba, hogy a megfelelő kezelést a megfelelő intézményben igénybe vehesse. A KDNP azt is javasolja, hogy a beteg az átlépési nyilatkozatot az eredeti és az új pénztárhoz egyaránt időbeli korlátozás nélkül benyújthassa.
A képviselő közölte: javaslatuk fontos része, hogy az átlépés bejelentése azonnal hatályos legyen, hiszen e betegek többségénél a késlekedés a kór jelentős súlyosbodását jelenti, ami akár halálhoz is vezethet.
A Soltész Miklós és Nagy Kálmán által jegyzett módosító javaslat indoklásában olvasható, hogy a rákbetegség természete miatt indokolt a betegeket abban a megyében, illetve abban a kórházban ellátni, ahol a daganatmentesítéshez szükséges személyi feltételek, eszközök rendelkezésre állnak. Magyarországon ezek a lehetőségek csak több pénztár területén érhetőek el.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter a felvetésre úgy reagált kedden, hogy nem az átlépés lehetősége jelenti a legnagyobb garanciát, hanem a felügyeleti ellenőrzés. Ha a pénztárak a kezelés során bármit megoldatlanul hagynának, a felügyeletnek kell lépnie – mondta. Hozzátette: nem tartja életszerűnek, hogy bármilyen betegcsoportnak többszöri átlépést biztosítsanak. A rendszer egy évben egyszer történő átlépésre ad módot, kivéve a lakhelyváltoztatást. A tárca vezetője azt várja, hogy a daganatos betegek ellátása jóval egyenletesebb lesz majd az új rendszerben.
Az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt december 17-én fogadta el a parlament. A jogszabály szerint az állam 2008. január elsejével 22 egészségbiztosítási pénztárat alapít zártkörű részvénytársasági formában, részvényeik 49 százalékára pályázhatnak magánbefektetők.
A köztársasági elnök december 27-én jelentette be, hogy a törvénnyel nem ért egyet, azt nem írja alá, nem hirdeti ki és megfontolásra visszaküldi a Háznak.
Mint Sólyom László fogalmazott, arra kérte az Országgyűlést, hogy orvosolja a jogalkotási eljárás súlyos hiányosságait, másrészt arra, hogy fontolja meg tartalmi kifogásait is, különösen a garanciák hiányát, a törvény befejezetlen voltát, a verseny korlátozottságát és a mindebből, valamint a hatásvizsgálat hiányából fakadó bizonytalanságot és túlzott kockázatot.
A törvény ismételt záróvitájára és zárószavazására az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján, február 11-én kerül sor.
MTI
csalás
Vigyázat! Újabb telefonos csalás terjed!
