Jakab István rámutatott, 2007 a természeti és a gazdasági katasztrófák – a jégkár, fagykár és aszály – éve volt a magyar mezőgazdaságban, amit csak tetézett az agrárdiplomácia sikertelensége. A kormányzat semmit nem tett a vidéki emberek életminőségének javításáért, a valódi intézkedéseket kommunikációval helyettesítette. Országos szinten nem igaz az a kormányzati állítás, hogy a növénytermesztők egységesen jó évet zártak volna. Ahol az aszály miatt nem volt termés, ott mit sem ért a magas gabonaár – mutatott rá Jakab István. Az állattartók helyzete kapcsán hangsúlyozta, a kormányzatnak egész évben nem sikerült megállítani az ágazat mélyrepülést, a sertéstartók esetében pedig egyenes tragikus a helyzet.
A szerényebb lehetőségekkel rendelkező, földet nem birtokló gazdaságok már ott tartanak, hogy kénytelenek felszámolni az állományt. Ennek következtében a magyar sertéslétszám harminc százaléka ma már a vágóhidakon van, ez pedig nem más, mint az értékes hazai génállomány gondatlan elpazarlása – mutatott rá a MAGOSZ elnöke. Úgy fogalmazott, a kormányzat nem készült fel időben arra, hogy 2007 áprilisát követően megszűnnek a nemzeti támogatások, későn nyújtotta be az új szabályozásról szóló tervezetét az Unióhoz, ami miatt újabb hátrányokat szenvedtek az állattartók. A válságot tartósítja a hosszú távon magasnak prognosztizált gabonaár, s mindezek oda vezetnek, hogy 2008-ban drasztikus húsáremelkedéssel kell szembe nézniük a magyar fogyasztóknak – figyelmeztetett Jakab István.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program hatásait elemezve úgy fogalmazott: tele van olyan csúsztatásokkal és megkötésekkel, amelyek éppen azok számára teszik elérhetetlenné a forrásokat, akiket elvileg támogatni hivatott példaként említette a fiatal gazdák támogatási paramétereit, amik szerint csak olyan fiatal juthat pályázat útján forráshoz, aki korábban egyáltalán nem foglalkozott mezőgazdasággal, egy családi gazdaságban őstermelőként bekapcsolódó agráregyetemista például már nem.
Az agarárium válságát elemezve emlékeztetett, a kabai cukorgyár bezárása után a tárcavezető kijelentette, nem lesz több gyárfelszámolás, ehhez képest rövidesen bezárták Szolnokot, Petőházán pedig osztrák répát dolgoznak fel, miközben a magyar répatermesztők teljesen ellehetetlenülne.
Budai Gyula, a MAGOSZ szövetségi igazgatója rámutatott: az állami földek értékesítésére kiírt pályázatok igen nagy számban több mint gyanús értékesítéseket tesznek lehetővé. Úgy fogalmazott, egyre világosabban látszik, hogy a szocialisták egy szűk baráti körnek játsszák át a földeket, illetve olyan spekulánsoknak, akik nem akarnak gazdálkodni és/vagy pusztán a moratórium 2011-es lejárásárra várnak. Példaként említette, hogy Pest megyében 93 hektár földet 2,2 millióért akarnak értékesíteni – a föld értékét az alatta lévő kavicsvagyon növeli meg – illetve Bábolna szendrői birtokait, ahol egy 6,1 ezer hektáros területet kínálnak eladásra egyben/!/ 1,2 milliárd forintért.
Örvendi László hajdú-bihari gazdaköri elnök rámutatott: áfatörvény módosításba rejtve a paraszti gazdaságok szemérmetlen ellehetetlenítés folyik. Felháborítónak nevezte, hogy adószám kiadásáig az őstermelők nem tudják eladni túltartott sertéseiket, marháikat, mert a felvásárlók adószám híján nem veszik át tőlük az árut. Rámutatott, a négy elemit végzett nyugdíj mellett gazdálkodó idős emberek bizonyosan nem lesznek képesek elektronikus adóbevallást készíteni. Rámutatott: mivel a piacokon sem lehet e nélkül árusítani, s a munka feltorlódása miatt március előtt nem várható az adószámok kiadásának befejezése, félő, hogy a nyugdíjukat őstermelőként kiegészítő idős emberek előbb utóbb segélyért fognak sorban állni az önkormányzatoknál.
