A Nyíregyházától 6 kilométerre fekvő Orost – Onuz névvel – már 1221-ben említik az írott források. Neve a történelem folyamán különböző változatokban bukkan elő, a ma ismert Oros leírást 1863 óta változatlan formában használjuk – tudjuk meg Dr. Jászai Tamástól, az Oros önállóvá válását előkészítő bizottság tagjától, aki úgy véli, a történelmi tények is azt támasztják alá, hogy településnek mindig jobb sora volt akkor, amikor önállóan szervezhette életét. A honfoglalás kora óta lakott település jelentőségét bizonyítja, hogy északkeleti határában az a földvár állhatott, ami a helyi hagyomány szerint a tatárjárás idején menedéket nyújtott a lakosságnak. A XIII. századból származó alapokon álló református temploma is jelentőségét bizonyítja, a címerben szereplő malomkerék pedig arra utalt, hogy a XVIII. és XIX. században jelentős számú vízi- és szélmalom működött a községben.
- Oros a két világháború között virágzott: nagyközségi címet viselt és közel 7000 fő élt itt. A második világháborút követő időszakban azonban sorsa rosszabbra fordult, fejlődése elakadt, mert több külterületét is elcsatolták, 1945-ben Borbányát Nyíregyházához csapták, 1954-ben pedig Birke tanya és Harangod lett Nagykállóé -mondja Dr. Jászai Tamás.
Az orosiak azonban nem törődtek bele az elnyomásba, korábbi térségi szerepét az 1960-as évektől visszanyerte település, aminek eredményeképpen látványos fejlődésnek indult, és 1973-ban újra nagyközségi rangot kapott. Ekkor épült az új iskola, az orvosi rendelő , elkészültek a helyiek által régen áhított településközpont tervei. A fejlődés azonban megint csak nem lehetett töretlen, egy 1977-es tanácsi határozattal újabb részeket szakítottak le a községről. Ilona-, Igrice-, Kőlapostanyák, valamint Világostanya egy részét, összesen 673 hektárt és 562 lakost csatoltak egyetlen tollvonással Nyíregyházához.
Az önálló településnek nem voltak költségvetési problémái, valamint több beruházás is ebben az időszakban fejeződött be, illetve az újabbaknak elkészültek a tervei, másfél évvel később a település önállóságát mégis megszüntették. 1978-ban, amikor teljes területét Nyíregyházához csatolták, Oros területe 5293 hektár volt, és 5127 ember élt a településen.
Tudatos elsorvasztás?
Az orosiak 2007 elején kezdték el szervezni az 1978-as kényszerházasság felbontását Nyíregyházával. Márciusban falugyűlést szerveztek, ahol az elszakadásra okot adó tények között szerepelt, hogy a településközpontban a nyíregyházi önkormányzat nem engedélyezi telkek kialakítását, építkezni csak a Nyíregyházához közel eső területeken lehet, ahol viszont gyakorlatilag semmilyen szolgáltatás nem érhető el: nincs postahivatal, fogorvosi rendelő és messze van az orosi általános iskola is.
A falugyűlésen sérelmezték azt is, hogy a kertvárosi hangulatú településen egyeztetés nélkül jelöltek ki átmenő forgalomra utcákat, felborítva ezzel nemcsak a szokásos közlekedési rendet, de az ott élők nyugalmát is. Különösen felháborítónak ítélték, hogy az orosi általános iskola – amelyben ebben a tanévben is sikerült két első osztályt indítani – július 31-től csak egy nyíregyházi általános iskola tagintézményeként folytathatta működését.
- Úgy véljük, rossz gazdája Orosnak Nyíregyháza, amit az is bizonyít, közintézményeink műszaki állapota teljesen leromlott, az iskola ebédlőjének falai penészesek, tornaterme évek óta beázik, az pedig egyenesen példa nélküli a hogy a házi gondozókat az egykori fedett buszváróban sikerült elhelyeznie az önkormányzatnak, annak ellenére, hogy a részönkormányzat a volt orvosi rendelőben szerette volna őket tudni, ám a méltányos javaslatot a város képviselő-testülete elvetette – sorolja a sérelmeket Nagy Miklós, aki szintén bizottsági tag, hozzáfűzve, hogy Oros a Nyíregyháza által erendre hátrányt szenved, a fejlesztés pedig nehézkes, mert az önkormányzati ingatlanokat rendre eladják.
- Nem részesültünk az útfelújítási programból, pedig útjainknak csak 65 százaléka portalanított, az ingatlaneladási láz pedig oda vezetett, hogy az új orvosi rendelő építéshez a közparkból kellet leharapni, nem lévén más terület. Tíz éve nincs közösségi házunk – hiába gyűjtöttünk aláírást érte, de nincs a XX. századi orosi áldozatokra emlékező emlékművünk sem, azt meg végképp hiába kérjük hogy történelmi nevezetességeink, az egykori földvár, a molnár hagyományok, illetve a valamikori megyei fürdő említést nyerjenek az idegenforgalmi kiadványokban. Arra viszont kétszer is volt példa, hogy az 1991-ben létrejött részönkormányzat megszüntetésére kísérletet tegyenek – mutatott rá Berzeviczy László építész, bizottsági tag.
- Oros jelentősen elmaradt a településfejlesztési beruházásokban, s továbbra is hasonló tendenciára kell számítani, hiszen Nyíregyháza folyamatosan növekvő adósságállománya, az orosi igények sorozatos figyelmen kívül hagyása, valamint az önálló pályázati lehetőségek hiánya rövid, közép- és hosszú távon is azt vetíti előre, hogy Oros lemaradása még inkább növekedni fog. Semmilyen garanciát nem látunk arra hogy a problémák jelentős része akár csak középtávon is megoldódhat. A város jövőbeni településfejlesztési elképzeléseiben Oros már nem is jelenik meg önállóan, hanem csak két másik eltérő szerkezetű, nem kertvárosi jellegű városrésszel Bujtossal és Malomkerttel együtt. A településegyesítés megszüntetésével nem egy apró, életképtelen település jönne létre, Oros mind lélekszámban, mind kiterjedésben, mind vállalkozások számában a térség egyik meghatározó önálló települése lehetne – foglalja össze a törekvések hátterét Szuhóczky Gábor, a bizottság pénzügyi tervezésért felelős tagja.
Dombi Margit
