Kökény újságírók előtt abbéli reményét fejezte ki, hogy a népszavazás eredménytelen lesz, és így nem valósulhatnak meg a „Fidesz hatalmi ambíciói”. Úgy vélte, a vizitdíj és a kórházi napidíj arról szól, hogy az állampolgárok megtisztelik azt, hogy drága szolgáltatást, jól képzett szakembereket és drága berendezéseket vehetnek igénybe. A Fidesz vizitdíjat, kórházi napidíjat és tandíjat elutasító álláspontját úgy értékelte, hogy árt az országnak, mert emiatt meg fog fogyatkozni a befektetői bizalom. Hangsúlyozta, a népszavazás ötmilliárd forintos költséggel ötvenmilliárd forintról dönt, ami ugyan részét képezi az államháztartás bevételeinek, így az idei költségvetési törvénynek is, ám átfolyó tétel lévén, a költségvetésnek nem kell kiesése esetén pótlásáról gondoskodni, így az ellenszavazók magukra vessenek, ha ezeket a pénzeket kiveszik a kórházak, háziorvosok és egyetemek zsebéből.
Az egri kórház privatizációja kapcsán kifejtette, az egészségügyi közfeladat ellátásáról szóló szerződés megkötésekor nem a közbeszerzési törvényt, hanem az államháztartásit kell alkalmazni, így hiába teszi szóvá a Fidesz, hogy a HospInvest Zrt. által benyújtott pályázat nem felel meg a közbeszerzési törvénynek. Fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a kórház húszéves működtetési jogát elnyerő cég tulajdonosai között egy nemzetközi pénzintézet is található. A kórház működtetését a HospInvestnek ítélő megyei közgyűlésen tiltakozó demonstrációt bohózatba illőnek és elszomorítónak nevezte. A tiltakozók megjelenését, a tüntetők szerint disznóságnak tartott döntés elutasítását egy malac elengedésével is nyomatékosító állampolgári akciót és Cser Ágnes EDDSZ-elnök felszólalását a közgyűlésen Kökény úgy értékelte, hogy ezek a Rákosi-korszakot idézték. /sic!/ Orbán Viktorról úgy vélekedett: ki kellene íratni a demokratikus politikából, mivel kétségbe vonja a képviseleti demokrácia működőképességét Magyarországon, helyette olyan közvetlen demokráciát jellemző módszereket forszíroz, mint a népszavazás.
Az egészségügyi járulék 2008. évi csökkentéséről Kökény Mihály tudósítónk kérdésére úgy nyilatkozott, ez tulajdonképpen nem csökkentés – így nem csökkenti az egészségügyi ellátás finanszírozására fordítható állami büdzsét sem –, mindössze annyi történik, hogy a rokkantnyugdíjakat finanszírozó 200-250 milliárd forint átkerül a nyugdíjkasszába. Így a korábban évi 1500 milliárd forintból gazdálkodó egészségkassza idén 1100-1200 milliárdos költségvetéssel bírhat. Ez a tény Kökény Mihály szerint biztosan nem fogja befolyásolni az ellátás színvonalát. Az egészségügyi bizottság elnöke mindezek ismertetését követően felhívta a figyelmet az öngondoskodás fontosságára az egészségügyben, illetve az időskori ellátásban.
Szavaztak az olvasók: ez Magyar Péter legbotrányosabb kijelentése