Emlékezetes: a köztársasági elnök hivatalából kiszivárgottak szerint Sólyom László nem kívánja jelölni Lomnici Zoltánt a következő ciklusra. Egyes hírforrások tudni vélték, hogy az esélyes jelölt Baka András lehet, lapunk viszont úgy értesült, hogy Baka nevét Lominci dobta be, figyelemelterelési célból. Erről a legfőbb bíró szerdán úgy nyilatkozott, megígérte, hogy nem beszél a köztársasági elnökkel folytatott megbeszéléséről, és különben sem életszerű, hogy Sólyom László, aki az utolsó pillanatig titokban szokta tartani jelöltje személyét, erről a jelenlegi LB-elnököt tájékoztatta volna.
A legfőbb bíró hangsúlyozta: a poszt betöltése nem egyéni ambíciók kérdése: a jelölés a köztársasági elnök feladata, a szakmai vélemény kialakítása az OIT dolga, a döntést pedig az Országgyűlés hozza kétharmados többséggel. Hangsúlyozta, bár a jogszabályok szerint az OIT véleményének mellőzésével is be lehet terjeszteni a jelöltet az Országgyűlés elé, és meg is lehet választani, ám ilyen esetben számolni kell azzal, hogy az így kinevezett legfőbb bíró szakmai legitimitás nélkül lesz kénytelen ellátni feladatát. Arra a kérdésre, hogy mit fog csinálni, ha már nem lesz az LB elnöke, azt mondta: „Bíró maradok.”
Lomnici Zoltán elismerte, hogy Sólyom László a legfőbb ügyésszel történt találkozóját követően vele is folytatott négyszemközti beszélgetést, ahol megállapodtak, hogy az ott elhangzottakat nem hozzák nyilvánosságra. Lominci ennek kapcsán megjegyezte, az ügyészség és a bíróságok független testületek, és nem szokás, hogy azok vezetőjével a köztársasági elnök konzultációt kezdeményezzen. Úgy vélte, jelöltekről beszélni egyébként is korai, mert „június 26-a még nagyon messze van”. Sólyom László jelölési gyakorlata kapcsán megjegyezte, az utóbbi időben számos példa volt arra, hogy a jelölteket az Országgyűlés nem fogadta el.
Aláhúzta, a köztársasági elnök az LB-nél tett legutóbbi látogatásakor elismeréssel szólt a testület politikamentességéről. Egy nemrégiben napvilágot látott statisztikát idézve Lomnici Zoltán kiemelte, a bíróságba vetetett lakossági bizalom 15 év alatt csak 15 százalékot romlott, míg a köztársasági elnök esetében 15 százalékos a csökkenés.
