Eladósodnak az önkormányzatok

Miközben Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter az önkormányzati testületek rossz gazdálkodását okolja a csőd közeli helyzetekért, addig a települések – többek között működésük fedezése érdekében – kötvényeken keresztül 270 milliárd forint hitelt vettek fel. Sok helyen az EU-s források lehívása is veszélybe került a forráshiány miatt, miközben az Új Magyarország program kommunikációjára ugyanannyi pénzt fordítanának, mint az idei uniós Önerő Alapra.

Magyar Nemzet
2008. 04. 11. 4:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ugyanannyi forrás jut az Új Magyarország fejlesztési terv kommunikációjára, mint az összes helyi önkormányzat által idén igénybe vehető EU Önerő Alapra, amely a fejlesztési pályázatok sajátforrás-kiegészítését hivatott támogatni. A 15 milliárd forintos forrás ugyanakkor elenyésző segítséget nyújthat, mivel egy önkormányzatra lebontva évente átlagosan 5 millió forintot jelent, amiből nemhogy az önerőt, de az unió utófinanszírozása miatt még a fejlesztési kiadások egy részét is elvileg fizetniük kellene az önkormányzatoknak. Mindebből az következik, hogy sok település a legjobb szándék ellenére sem tudja felvenni a kiutat jelentő EU-s forrásokat, nem képesek megelőlegezni sem az önrészt, sem a forrásokhoz szükséges összeget. Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter keddi parlamenti meghallgatásán elismerte: a központi források reálcsökkenésével párhuzamosan az önkormányzatok kötvénykibocsátása rendkívüli emelkedést mutat: 2006-tól idén februárig 270 milliárd forint hitelfelvételről született döntés, és ezek egy részét nem fejlesztésre, hanem a hétköznapi működésre fordítják.

A bajba jutott önkormányzatok az inflációt is figyelembe véve több mint tíz százalékkal kaptak kevesebb forrást az előző évhez viszonyítva: megszűnt például a lakáshoz jutás települések általi támogatását szolgáló normatív hozzájárulás, a közoktatási feladatokra előirányzott összeg 26 milliárd forinttal lett kevesebb, miközben a személyi jövedelemadó helyben maradó része reálértéken is egyre kisebb lett. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) adatai szerint a szektor hivatalos hiánya a 2004. évi 16 milliárdról az idén 111 milliárd forintra növekszik, ez az összeg azonban nem foglalja magában a közép- és hosszú távú kölcsönfelvételeket, s az önkormányzatok tulajdonában álló vállalatok által felvett hiteleket sem. A számvevők szerint a települések követelései és pénzeszközei, valamint a rövid lejáratú kötelezettségeinek aránya 2001 óta egyre romlik, vagyis az eladható tulajdon csökken, míg a felvett kölcsönök összege ezzel párhuzamosan drasztikusan emelkedik.

Miközben Bajnai Gordon további racionalizálást vár el az önkormányzatoktól, s keddi meghallgatásán lényegében a testületek rossz gazdálkodását okolta a kialakult kedvezőtlen helyzetért, az önkormányzatok mintegy 30 százaléka önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került. A tarthatatlan helyzet kezelésére a minisztérium nem sokat tett – derült ki a tárcavezető tavalyi munkáját értékelő parlamenti szakbizottsági meghallgatásán: az önkormányzati törvény régen várt módosító javaslatát, amely szabályozná a kötvénykibocsátás és eladósodottság feltételeit, még nem is tárgyalja a parlament, s mindössze négy (!) önkormányzat ellen folyik most adósságelrendezési eljárás. Az ÁSZ ugyanakkor figyelmeztet: a települések összes kötelezettségvállalása idén megközelíti a 700 milliárd forintot, miközben a közfeladatok elvégzéséhez szükséges működési kiadások közel tíz százalékkal emelkednek.

Az idei költségvetésben 44 milliárd forinttal kevesebb szerepel az átengedett személyi jövedelemadó (szja) és a helyi önkormányzatok fejezetben, mint 2007-ben: a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az adott település lakosai által befizetett szja-nak pusztán a töredék része jut el szabad felhasználásban az önkormányzathoz. Nem jobb a helyzet a címzett és céltámogatások esetében sem: itt 4,5 milliárddal marad el a tavalyi büdzsében elfogadott összeg az idei lehetőségektől. A pántlikázott, vagyis az úgynevezett kötött felhasználású források az előző évhez képest reálértéken szintén csökkennek. Idetartozik a közoktatási feladatok támogatása, amelyre 8,8 százalékkal kevesebb pénz jut, reálértéken pedig kisebb a szociális feladatok ellátására kapott keret is. A fejlesztési feladatokra elvileg rendelkezésre álló mindhárom forrás összege mérséklődik. Az önkormányzati vagyon hasznosításából származó bevételek egy része a vagyon korábbi felélése miatt lett kisebb, az EU-s pályázati támogatásokat az önerő előteremtése és az utófinanszírozás korlátozza, míg a kötvénykibocsátások a kamatkiadások növekedését vonják maguk után.

Szabó Anna

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.