„Előre láthatólag kétezer magyar turista utazik az olimpiára, emiatt még egy attasét delegálunk Pekingbe. Egyelőre nincs döntés arról, hogy bármelyik magyar vezető részt venne a nyitó- vagy a záróünnepségen” – hangsúlyozta Göncz Kinga. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a játékokat sporteseménynek tartja, amelyet nem szabad átpolitizálni. Emlékeztetett arra, hogy az olimpia bojkottját a dalai láma is ellenzi.
Göncz Kinga ugyanakkor arról is beszélt, hogy Magyarország aggódik a tibeti helyzet miatt és kritikusan ítéli meg az emberi jogok ügyét Kínában. A magyar diplomácia szorgalmazza az emberi, vallási és kisebbségi jogok hiánytalan érvényesülését. Budapest rendszeresen konzultál Pekinggel az emberi jogokkal kapcsolatban és igyekszik átadni a demokratikus átmenetben szerzett tapasztalatokat – tette hozzá. Mint mondta, Magyarország alkalmazkodik az Európai Unió álláspontjához.
Nem kérdőjelezzük meg Kína területi egységét. Budapest a viszály békés, erőszakmentes rendezését szorgalmazza és érdemi párbeszédet szeretne Lhásza és Peking között – hangsúlyozta a diplomáciai vezető. Arról is beszélt, hogy Magyarország vallási vezetőnek tekinti a dalai lámát. Az olimpia teljes, illetve csak politikai bojkottjának gondolata azt követően merült fel a nyugati világban, hogy március közepén heves tüntetések robbantak ki Tibetben és a szomszédos kínai tartományokban a kínai megszállás ellen. Az események hatására az olimpiai láng világkörüli útját is heves Kína-ellenes tiltakozások kísérik.
Tibet fővárosában az első tüntetést március 10-én rendezték a kínai megszállás ellen, a lhászaiak az 1959-es tibeti felkelés évfordulójáról emlékeztek meg. Március 14-től zavargásokká fajultak a tüntetések. A néhány napig tartó lhászai demonstrációk átterjedtek a szomszédos kínai tartományok tibetiek lakta körzeteire is. Az indiai Dharmszalában működő tibeti emigráns kormány azt állítja, hogy összesen legalább 150 halálos áldozata volt a kínai hatóságok brutális fellépésének Tibetben és a szomszédos kínai tartományok tibetiek lakta területein.
A kínai kormány ellenben váltig hangoztatja, hogy a hatóságok önmérsékletet tanúsítottak a zavargások felszámolásában, és senkit sem öltek meg. Peking szerint éppen ellenkezőleg történt a dolog: a zavargások részvevői lincseltek meg 19 „ártatlan” kínai polgárt és öltek meg egy kínai rendőrt. A hatóságok szerdán jelentették be, hogy a kínai rendőrség 953 embert vett őrizetbe, akiket azzal gyanúsítanak, hogy részt vettek a márciusi tibeti zavargásokban.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
