A tárca vezetője kifejtette, az egyik jogszabály értelmében azt az elvet kívánják érvényesíteni, hogy az ellátások egy részénél ne az intézmény kapja a finanszírozást, hanem a biztosított beteg kapjon hozzájárulást az ellátásához. Ez azt jelenti, hogy a beteg dönthet, az ellátást hol veszi igénybe és a társadalombiztosítási támogatást oda vinné magával.
A tervezet értelmében az egészségbiztosítás által nyújtott támogatás annak az összegnek a 70 százaléka, amelyet az adott ellátásért a társadalombiztosítás fizet a közfinanszírozott szolgáltatónak. Horváth Ágnes példaként azt hozta, hogy jelenleg egy hagyományos szülésért a társadalombiztosító közel 90 ezer forintot fizet a kórháznak. Ha ezentúl valaki úgy dönt, hogy magánkórházban hozza világra gyermekét, akkor ehhez a társadalombiztosító az új szabály értelmében 63 ezer forint támogatást nyújtana számla ellenében.
A miniszter elmondta, a javaslat nem növeli a tb kiadásait, s adott esetben még megtakarítást is eredményezhet. Előnyeként említette még, hogy ezáltal kiszűrhetők lennének a hamis elszámolások, a számlaadási fegyelem erősítése pedig hozzájárulhat a gazdaság fehérítéséhez.
A másik jogszabály-tervezett a miniszter a hálapénz elleni újabb lépésként aposztrofálta. Közölte, a jelenlegi szabályozás szerint ha a beteg a kórházban megválasztja orvosát, s ezzel eltér az intézmény működési rendjétől, akkor az ellátásért fizetett tb-támogatás 30 százalékát (legfeljebb 100 ezer forintot) a beteg, 70 százalékot az OEP fizeti. Az elkészült jogszabály viszont azt javasolja, hogy orvosválasztás esetén a beteg továbbra is annak az összegnek a 30 százalékát fizesse részleges térítési díjként, amit az adott ellátásért az egészségbiztosító megtérít, de az OEP a szolgáltatónak nem az ellátás díjának 70, hanem 100 százalékát fizetné. A jogszabály azt is rögzíti, hogy a térítési díjból származó bevétel kétharmada a közreműködő dolgozókat, egyharmada pedig a kórházat illesse.
A miniszter szerint ez a többletbevétel érdekeltté teszi az intézmény vezetését abban, hogy az orvosválasztásért fizetett hálapénzt legális fizetéssé alakítsa. Horváth Ágnes elmondta azt is, mind a két javaslat élvezi az SZDSZ támogatását, s arról korábban az MSZP elnöksége is pozitívan nyilatkozott. Közlése szerint az első javaslatot a kormányfő is bizalmáról biztosította.
A munka folyik a tárcánál, nem állhat meg. A minisztérium döntés-előkészítő anyagokat állít össze, amelyekről majd az Országgyűlés határoz – mondta Horváth Ágnes azokra a kérdésekre, amelyek felidézték, hogy a kormányfő korábban azt kérte, ne hozzon már olyan döntéseket, amelyeknek hosszú távú hatásuk van.Az egészségügyi tárca a ténylegesen kieső vizitdíjat a kártyapénz megemelésével pótolná, míg a rendelkezésre álló többletforrásból egyfajta "teljesítményfinanszírozás" bevezetését javasolja, amelynek összege a szűréseken való részvételtől függene.
A miniszter elmondta: a tárca azt javasolja, hogy a háziorvosoknál sávos többletdíjazást alakítsanak ki. A többletdíjazásnál azt mérnék a felnőtteket ellátó háziorvosoknál, hogy a praxishoz tartozó betegek milyen arányban vesznek részt nőgyógyászati rákszűrésen. A gyerekeknél szintén keresik azt a célzott szűrővizsgálatot, amellyel javítani tudnak az egészségi állapotukon.
A végleges javaslat kidolgozása folyik – mondta a miniszter, aki a tárca elképzeléseit azzal indokolta, hogy a magyar népesség egészségi állapota rossz, az emberek nem veszik igénybe a szűréseket, nem egészségtudatosak.
Kérdésre válaszolva azt mondta: kétféle forrás van, amelyből többletpénzhez lehet juttatni a háziorvosokat, az egyik gyermek háziorvosok vizitdíj-kompenzációja, a másik a kasszába eleve teljesítménydíjazásra tervezett többlet. A kettő együtt a kieső vizitdíj- bevételnek körülbelül a felét tudja pótolni.
A tárca javaslata alapján lesz olyan háziorvos, akinek többletbevétele teljes egészében pótolni fogja a kieső vizitdíj-bevételt, és lesz olyan, aki csak a negyedét kaphatja meg a kiesett összegnek.
(mti)
