Simor András: Koraérett jóléti állam van Magyarországon

„Azt szeretném javasolni, hogy a szociális kiadások legyenek célzottak. Azok kapjanak, akiknek szükségük van rá, és annyit kapjanak, amennyit elbír a magyar gazdaság. És úgy kapják, hogy az egyúttal ösztönözzön is a munkára” – szögezte le Simor András, a jegybank elnöke csütörtökön Salgótarjánban.

MNO
2008. 04. 24. 11:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jegybank elnöke szerint az lenne a legkockázatosabb, ha Magyarország olyan pillanatban csatlakozna az euróövezethez, amikor a költségvetés „nincs tartósan rendben”; Simor András erről Salgótarjánban beszélt csütörtökön. A költségvetés helyzetén kívül kockázatként sorolta az alacsony foglalkoztatottságot, a termékpiaci rugalmatlanságot, hozzátéve, hogy a munkaerő-piaci és a termékpiaci reformoknak nem kell okvetlenül megelőzniük az euró bevezetését, ezek történhetnek párhuzamosan vagy utólag is. A Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén Simor András kitért arra is: az inflációs várakozások magas szinten vannak, tehát „ebből a szempontból sem vagyunk közel az eurócsatlakozás időpontjához”. Súlyos problémának nevezte azt, hogy miközben a foglalkoztatás alacsony szinten van, a szociális ellátórendszerek nem ösztönöznek eléggé a munkára.

Kitért arra is, hogy miközben kiugróan magasak az átlagbért terhelő adók és járulékok, az állam mégis kevés bevételt szed be, mert szja-t és tb-járulékot is kevesen fizetnek. „A gazdasági fejlettséghez képest koraérett jóléti állam van Magyarországon, megesszük a jövőnket” – fogalmazott. Az MNB elnöke hangsúlyozta: nem azt javasolja, hogy a legszegényebbektől vegyék el a szociális támogatást, de, mint mondta, például a Magyar Nemzeti Bank elnökének nem kellene kapnia családtámogatást. „Azt szeretném javasolni, hogy a szociális kiadások legyenek célzottak. Azok kapjanak, akiknek szükségük van rá, és annyit kapjanak, amennyit elbír a magyar gazdaság. És úgy kapják, hogy az egyúttal ösztönözzön is a munkára” – mondta.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke úgy fogalmazott: az euróbevezetés nem csúszik, mert céldátuma sincs. Komoly erőforrásnak az uniós többletpénzeket nevezte, azok célszerű felhasználását viszont megkérdőjelezte. Példaként elmondta, hogy Észak-Magyarországon tavaly 50 darab ravatalozó építésére költöttek 361 millió forintot. Az MKIK elnöke hangsúlyozta, hogy mivel kisebbségi kormányzás kezdődik, meg kell fogalmazni a politikával szemben támasztott alapelvárásokat. Ezek: az egyensúly fenntartása, a növekedés, a kiszámíthatóság, hitelesség, a struktúrák átalakítása és gondoskodás arról, hogy az uniós pénzeket jól használjuk fel. Mindehhez elengedhetetlen az érdemi, nem a sajtónak, a PR-nak, hanem a probléma megoldásáról szóló párbeszéd, „és ilyen értelemben van alternatíva az ország előtt, a kérdés az, hogy hajlandó-e ezt az alternatívát választani” – tette hozzá.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.