Az Alkotmánybíróság foglalkozik a Magyar Gárda perével?

Nyolc beavatkozó jelezte eddig, hogy peres félként kíván részt venni az ügyészség kontra Magyar Gárda polgári perben; a gárda ügyvédje azt is bejelentette a hétfői, rendkívül szigorú biztonsági intézkedések közepette megtartott tárgyaláson a Fővárosi Bíróságon, kezdeményezik, hogy a bíróság Alkotmánybírósághoz forduljon. • Rendzavarás nélkül startolt a gárdaper + Képriport

A nyolc beavatkozó közül a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzatnak (OCÖ) már engedélyezte a bíróság, hogy a felperes Fővárosi Főügyészség oldalán részt vegyen az ügyészség által a Magyar Gárda feloszlatásáért indított polgári perben. Szintén a felperesi oldalhoz kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többek között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.

A bíróság az újonnan beavatkozni kívánók perbe lépéséről később dönt. A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban. A Jobbik mint beavatkozó nevében Vona Gábor – aki mindkét szervezetnek egyaránt elnöke – amellett érvelt, hogy a Magyar Gárda a Jobbikkal közös „értékteremtő tevékenységet” kíván folytatni. Az MVSZ pedig arra hivatkozással kíván belépni a perbe, hogy nagy értékű ingatlanokat adna bérbe a gárdának.

A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná. A gárda ügyvédje szerint az a szimbólumrendszer, külsőségek és vélemények, melyek az egyesülethez köthetők, nem adnak alapot a feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést keltenek is, mivel „effajta ízlésterror” beláthatatlan következményekkel járó folyamatot indíthat el.

Gaudi-Nagy Tamás indítványozta a bíróságnak az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek. A Fővárosi Bíróság mérlegelheti, hogy figyelembe veszi-e a gárda kezdeményezését. A tárgyalás első tíz perce után a bíró megkérte a fotósokat és a tévéseket, hogy fejezzék be munkájukat, és kapcsolják ki kameráikat, illetve mikrofonjaikat. Az eljárás tanúk meghallgatásával folytatódik, hétfőn már nem várható határozathozatal.

(forrás: MTI)