Gárdaper: nem született ítélet, június végén folytatják

Elnapolták június 30-ra a Magyar Gárda feloszlatására irányuló polgári pert a Fővárosi Bíróságon (FB) hétfőn. A tárgyaláson hat beavatkozó jelezte, hogy peres félként kíván részt venni a polgári perben, a gárda ügyvédje pedig bejelentette: kezdeményezik, hogy a bíróság az Alkotmánybírósághoz forduljon. • Rendzavarás nélkül startolt a gárdaper + Képriport

MNO
2008. 05. 19. 15:05
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A felperes oldalán beavatkozóként vett részt a hétfői tárgyaláson a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban. A bíróságnál további hat szervezet és magánszemély jelentette be beavatkozási szándékát felperesi és alperesi oldalon, nekik nyolc napon belül be kell nyújtaniuk bizonyítékaikat arról, hogy érdekük fűződik valamelyik peres fél pernyertességéhez. A felperesi oldalhoz kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.

A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a gárda az egyesületi törvénybe ütköző módon működik. Az első tárgyaláson, márciusban a sajtó képviselőinek egy része nem tudott részt venni, mert a gárda tagjai ellenőrizték, hogy ki léphet be a terembe, miközben az egyenruhába öltözött, zárt alakzatban felsorakozó tagjaik a bíróság épülete előtt demonstráltak. Ezek után döntött úgy az FB, hogy regisztrációhoz köti a hétfői, második tárgyaláson való részvételt. A tárgyalásra szigorú biztonsági intézkedések mellett került sor, az egyik mellékutcában, mintegy 50 méterre az FB épületétől zárt alakzatban felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is.

A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná. A gárda ügyvédje szerint az a szimbólumrendszer, külsőségek és vélemények, amelyek az egyesülethez köthetők, nem adnak alapot a feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést keltenek is, mivel „effajta ízlésterror” beláthatatlan következményekkel járó folyamatot indíthat el.

Gaudi-Nagy Tamás indítványozta a bíróságnak az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek. A bíróság ezt az indítványt elutasította, indokát az ítéletében fogja ismertetni. Más bizonyítási indítvány nem volt. A bíróság meghallgatta Vona Gábort és Dósa Istvánt, a gárda országos főkapitányát az egyesület működésével és felépítésével kapcsolatban.

A gárda feloszlatására irányuló polgári pert június 30-ra napolta el a bíróság, ekkor dönt a beavatkozók helyzetéről és várhatóan meghallgatja tanúként az egyesület internetes honlapját működtető férfit.

(MTI)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.