A felperes oldalán beavatkozóként vett részt a hétfői tárgyaláson a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ). A perbe beavatkozás feltétele egyebek között, hogy a beavatkozó igazolja a perrel közvetlenül összefüggő jogos érdekét, melynek előmozdításáért az egyik oldal pernyertességét támogatni kívánja az eljárásban. A bíróságnál további hat szervezet és magánszemély jelentette be beavatkozási szándékát felperesi és alperesi oldalon, nekik nyolc napon belül be kell nyújtaniuk bizonyítékaikat arról, hogy érdekük fűződik valamelyik peres fél pernyertességéhez. A felperesi oldalhoz kíván csatlakozni a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége (MEASZ), az alperesi oldalhoz pedig többi között a Magyarok Világszövetsége, Mónus Áron és a Jobbik Magyarországért, amelynek elnöke az a Vona Gábor, aki a Magyar Gárda Egyesületet is vezeti.
A szervezet feloszlatásáért indított eljárást az ügyészség kezdeményezte azért, mert álláspontja szerint a gárda az egyesületi törvénybe ütköző módon működik. Az első tárgyaláson, márciusban a sajtó képviselőinek egy része nem tudott részt venni, mert a gárda tagjai ellenőrizték, hogy ki léphet be a terembe, miközben az egyenruhába öltözött, zárt alakzatban felsorakozó tagjaik a bíróság épülete előtt demonstráltak. Ezek után döntött úgy az FB, hogy regisztrációhoz köti a hétfői, második tárgyaláson való részvételt. A tárgyalásra szigorú biztonsági intézkedések mellett került sor, az egyik mellékutcában, mintegy 50 méterre az FB épületétől zárt alakzatban felsorakoztak a Magyar Gárda tagjai is.
A tárgyaláson Gaudi-Nagy Tamás, a gárda ügyvédje kifejtette: az egyesület tevékenysége nem ad okot arra, hogy feloszlassák, nem követtek el olyan jogsértést, amely az egyesülési jog ilyen súlyos korlátozását indokolná. A gárda ügyvédje szerint az a szimbólumrendszer, külsőségek és vélemények, amelyek az egyesülethez köthetők, nem adnak alapot a feloszlatásra, még ha egyes társadalmi csoportokban rossz érzést keltenek is, mivel „effajta ízlésterror” beláthatatlan következményekkel járó folyamatot indíthat el.
Gaudi-Nagy Tamás indítványozta a bíróságnak az eljárás felfüggesztését és azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, mert álláspontja szerint a perben alkalmazni kívánt jogszabályhelyek az alaptörvénnyel ellentétesek. A bíróság ezt az indítványt elutasította, indokát az ítéletében fogja ismertetni. Más bizonyítási indítvány nem volt. A bíróság meghallgatta Vona Gábort és Dósa Istvánt, a gárda országos főkapitányát az egyesület működésével és felépítésével kapcsolatban.
A gárda feloszlatására irányuló polgári pert június 30-ra napolta el a bíróság, ekkor dönt a beavatkozók helyzetéről és várhatóan meghallgatja tanúként az egyesület internetes honlapját működtető férfit.
(MTI)
rendőrkapitány
Kóros elmeállapotú nő akart bírót és rendőrkapitányt ölni
A hivatalokat is megfenyegette.
