A bizottsági ülésre meghívott szakértő, Kuti László, a Külügyminisztérium ázsiai és csendes-óceáni főosztályának helyettes vezetője elmondta: a kormány „aggodalommal figyeli” az eseményeket, mert Tibetben az állampolgárok emberi és kisebbségi jogait, ezen belül pedig a véleménynyilvánítási és a vallásszabadságot Kína korlátozza. Meggyőződésének adott hangot ugyanakkor, hogy ezt a kérdést békés úton, tárgyalásokkal kell rendezni, és felhívta a figyelmet, hogy a dalai láma és a kínai vezetés között létrejött a találkozó, amelyről tibeti és kínai forrásból egyaránt tájékozódnak. Ebből fakadóan a kormány nem tartja időszerűnek, hogy az Országgyűlés Tibettel kapcsolatban a napokban határozatot fogadjon el – fogalmazott.
A kormány azért sem tartja szükségszerűnek az országgyűlési határozat meghozatalát, mert „a kelet-közép-európai országok közül egyedül Magyarország üzemeltet egy egészen különleges fórumot”, a Magyar–kínai emberi jogi párbeszéd elnevezésű kezdeményezést, amely 2000 óta működik, ezenkívül pedig a magyar állam képviselője részt vesz az Európai Unió Kínával folytatott párbeszédében – folytatta.
Semjén Zsolt, a bizottság KDNP-s tagja ezzel szemben kifejtette: a magyar államnak másfél évtizedes adósságot kell törlesztenie a Tibet jogainak védelméről szóló országgyűlési határozat meghozatalával. Kitért arra, hogy a kelet-közép-európai régióból Csehország, Lengyelország és Litvánia már megszavazta az ezt tartalmazó határozatot. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a dalai láma és a kínai kormány közötti tárgyaláson nem történt áttörés. A KDNP elnöke hozzátette: a tibeti néppel szemben „kulturális népirtás és etnikai agresszió” folyik, majd megvonta a párhuzamot Magyarország 1956-os és Tibet jelenlegi politikai helyzete között. Meglátása szerint azonban nemcsak Tibetnek, hanem Kínának is érdeke a viszonyok rendezése, mert ezáltal a világ legnépesebb országának nemzetközi elfogadottsága is növekedhet.
Szászfalvi László (KDNP), az emberi jogi bizottság alelnöke ehhez kapcsolódóan kijelentette: a magyar diplomácia számára „mankót jelentene”, ha megszavaznák a Tibetről szóló határozatot, mert a későbbiekben a kormány tárgyalásai során tudna rá hivatkozni.
A végül elfogadott, a tibeti állampolgárok jogainak védelméről szóló emberi jogi bizottsági határozatot Balog Zoltán, a Fidesz, Fodor Gábor, az SZDSZ, Herényi Károly, az MDF és Semjén Zsolt, a KDNP képviselője terjesztette be a fórum elé. A bizottsági ülésen jelen volt Hendrey Tibor, a Tibetet Segítő Társaság vezetője is.
(MTI)
origo.hu
Kik voltak a legkegyetlenebb magyar sorozatgyilkosok? A válasz megrázó
